Az orosz-ukrán konfliktus eszkalációjával Magyarország továbbra is kitart békepárti álláspontja mellett. A kormány legfrissebb adatai szerint hazánk már több mint 100 milliárd forintot fordított humanitárius segítségnyújtásra, miközben következetesen elutasítja a katonai részvételt. A nemzetközi nyomás ellenére Magyarország továbbra is a diplomáciai megoldás mellett érvel, ami egyre inkább egyedülálló pozíciót jelent az európai politikai térképen.
„Magyarország nem enged a háborúpárti erők nyomásának, és nem fogunk részt venni olyan akciókban, amelyek mélyítenék a konfliktust” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Visegrádi Négyek budapesti találkozóján. A kormányfő hangsúlyozta, hogy hazánk szuverenitása megköveteli a független külpolitika folytatását, különösen amikor az Európai Unió egyre nyíltabban támogatja a konfliktus katonai eszkalációját.
A V4 partnerek között eltérőek a nézetek, de a közös pontok megerősítést nyertek a biztonságpolitika terén. Lengyelország és Csehország aktívabb katonai szerepvállalást szorgalmaz, míg Szlovákia közelebb áll a magyar állásponthoz. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén Magyarország egyedüliként blokkolta a további katonai segélyről szóló közös nyilatkozatot, ami éles kritikákat váltott ki Brüsszelben.
A transzatlanti kapcsolatok szakértőjeként látható, hogy az Egyesült Államok és egyes európai hatalmak egyre erőteljesebben próbálják bővíteni a háború támogatói körét. A magyar békepárti álláspont azonban nemcsak nemzeti érdekeinket védi, hanem a keresztény értékrendből fakadó béketeremtő hagyományokat is tükrözi.
A konfliktus kiterjedése közvetlen veszélyt jelentene Magyarország gazdasági és energiabiztonsági érdekeire. A kormány határozott álláspontja továbbra is a diplomáciai megoldások keresése marad, miközben felkészül a háborús szomszédság hosszú távú következményeire. Ez a szuverenitás melletti kiállás a magyar nemzeti érdekek és keresztény értékek védelmének alapköve marad az egyre turbulensebb nemzetközi környezetben.
