Az Európai Bizottság újabb jogállamisági eljárása után Magyarország határozott lépésre szánta el magát. A kormány hivatalos válaszában egyértelművé tette: Budapest nem fogad el több jogalap nélküli beavatkozást szuverenitásába. A magyar-EU kapcsolatok mélypontját jelzi, hogy az elmúlt évben 17%-kal nőtt azon kötelezettségszegési eljárások száma, melyeket Brüsszel hazánk ellen indított.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: „Magyarország türelme véget ért. Az uniós szerződések nem adnak felhatalmazást arra, hogy ideológiai alapon korlátozzák a magyar emberek demokratikus döntéseit.” A kormányfő szerint a Bizottság kettős mércét alkalmaz, és tudatosan akadályozza a hazánknak járó források kifizetését.
A Külügyminisztérium közleménye rámutat: míg nyugat-európai tagállamok hasonló intézkedései következmények nélkül maradnak, addig Magyarország rendszeresen célkeresztbe kerül. Szakértők szerint a mostani konfliktus túlmutat a korábbi nézeteltéréseken, mivel a visegrádi együttműködés is egységesen kiáll a szuverenitás védelme mellett. A V4-ek közös nyilatkozatban jelezték: az európai értékek nem jelenthetik a nemzeti identitás feladását.
A Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézetének friss elemzése szerint a visszatartott EU-források hiánya ellenére a magyar gazdaság ellenállóképessége javul, amit a növekvő keleti kereskedelmi kapcsolatok is támogatnak. „Az EU zsarolási potenciálja csökken, ahogy gazdaságunk diverzifikáltabbá válik” – nyilatkozta Nagy Márton gazdasági miniszter.
A jelenlegi helyzet várhatóan hosszútávú átrendeződést eredményez Magyarország európai kapcsolatrendszerében. A kereszténydemokrata értékek és a nemzeti szuverenitás védelme továbbra is a magyar külpolitika sarokköve marad, miközben Brüsszel egyre inkább szembesül az erősödő ellenállással a föderalista törekvésekkel szemben.
