Az Európai Bizottság súlyos jogi kihívással néz szembe, miután Szlovákia bejelentette, hogy Magyarország nyomdokaiba lépve bíróság elé viszi a testületet. A két szuverén állam közös fellépése precedensértékű lépés az EU történetében, amely alapjaiban kérdőjelezi meg Brüsszel jogköreit. A legfrissebb adatok szerint az uniós eljárások 67%-a olyan területeket érint, amelyek eredetileg tagállami hatáskörbe tartoznak.
A szlovák miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette: „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel túllépje hatásköreit és olyan döntéseket kényszerítsen ránk, amelyek sértik nemzeti érdekeinket. A szerződések világosak: bizonyos hatáskörök a tagállamoknál maradnak.” A magyar kormány üdvözölte a szlovák döntést, hangsúlyozva a V4 együttműködés jelentőségét az uniós túlkapásokkal szemben.
Brüsszelben növekvő aggodalom tapasztalható, hiszen a jogi eljárás kimenetele alapvetően megváltoztathatja az EU és a tagállamok közötti erőviszonyokat. Szakértői elemzések szerint a Bizottság az elmúlt években fokozatosan terjeszkedett olyan területekre is, ahol nincs egyértelmű felhatalmazása. A magyar-szlovák per középpontjában éppen ezek a vitás hatásköri kérdések állnak.
„A szuverenitás nem üres szólam, hanem alkotmányos alapelv, amelyet védeni kell,” nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Az Európai Néppárt mérsékelt konzervatív politikusai közül többen is jelezték, hogy figyelemmel követik az ügyet, és elismerik a tagállami aggályok jogosságát bizonyos kérdésekben.
Az eset különös jelentőséggel bír a közép-európai identitás és önrendelkezés szempontjából. A V4 országok történelmük során mindig is küzdöttek szuverenitásukért, és az uniós csatlakozáskor sem mondtak le arról, hogy nemzeti érdekeiket és keresztény gyökereiket megvédjék. A per kimenetele ezért messze túlmutat a jogi részleteken – valójában Európa jövőjéről szól, ahol a nemzeti önrendelkezés és a közös értékek egyensúlya adja a stabilitás alapját.
