Az államadósság rátánk továbbra is vészjelzést mutat a magyar gazdaságban, hiszen 2025-ben várhatóan 73,9 százalékra emelkedik a GDP arányában. A Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint ez jelentős eltérés a 2022-es 73,3 százalékhoz képest, ami a régiós versenytársakhoz viszonyítva is aggodalomra ad okot. Csehország (44,5%) és Lengyelország (49,6%) jóval alacsonyabb adósságszinttel működik.
Az emelkedő adósságráta mögött összetett folyamatok állnak. Egyrészt a költségvetési hiány tartósan magas szintje, amely 2024-ben is meghaladja a 4,5 százalékot, másrészt a gazdasági növekedés lassulása. „A magyar államadósság szerkezete különösen sebezhetővé teszi az országot a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásaival szemben” – nyilatkozta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára.
Elemzőként látom, hogy különösen aggasztó a devizaadósság 25% körüli aránya, ami jelentős kockázatot jelent egy esetleges forintgyengülés esetén. A kamatkiadások már most a költségvetés közel 10 százalékát emésztik fel, ami az oktatásra vagy egészségügyre fordítható forrásokat csökkenti. Az MNB legutóbbi stabilitási jelentése is figyelmeztet: a magas államadósság korlátozza a kormány mozgásterét gazdasági sokkok esetén.
Nemzetgazdasági szempontból kritikus lenne az adósságcsökkentés újraindítása. A magyar családok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a következő években fokozatosan csökkenjen ez a teher. Az önfinanszírozási program erősítése és a hazai megtakarítások bevonása nemcsak pénzügyi stabilitást, de nagyobb gazdasági szuverenitást is eredményezne Magyarországnak a következő évtizedben.
