Az orosz-magyar energiakapcsolatok újabb fordulóponthoz érkeztek. Magyarország továbbra is az EU azon kevés tagállama közé tartozik, amely jelentős mértékben támaszkodik az orosz gázimportra. A legfrissebb adatok szerint hazánk földgázfogyasztásának mintegy 85 százaléka származik Oroszországból, miközben az EU átlagosan már 15 százalék alá csökkentette függőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A magyar energiabiztonság nemzeti érdek, nem ideológiai kérdés. Az orosz gázszerződések évtizedek óta kiszámítható ellátást biztosítanak számunkra.” A Gazprom és a magyar kormány közötti hosszútávú megállapodás értelmében Magyarország kedvezményes áron jut földgázhoz, ám szakértők vitatják ennek valódi előnyeit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzése szerint a látszólagos árkedvezmény ellenére Magyarország valójában többet fizet az orosz gázért, mint az alternatív forrásokból beszerezhető energiáért. „A diverzifikáció hiánya kiszolgáltatottságot eredményez, ami hosszútávon árfelhajtó hatással bír” – nyilatkozta Kovács János, a Regionális Energiabiztonsági Központ vezetője.
A visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország már jelentősen csökkentette orosz gázfüggőségét, míg Szlovákia Magyarországhoz hasonló helyzetben van. A V4-es szolidaritási mechanizmus azonban egyelőre nem működik hatékonyan az energiaellátás területén. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint Magyarország lemaradásban van az energiadiverzifikáció terén, ami nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kockázatokat is hordoz.
Hazánk energiaszuverenitása érdekében elengedhetetlen lenne az alternatív források feltárása és a regionális együttműködések erősítése. A keresztény-konzervatív értékrenddel összhangban álló gazdaságpolitika nem jelenthet egyoldalú függést egyetlen beszállítótól sem, hiszen a valódi szuverenitás az önrendelkezés képességén alapul. A jövő évi energiastratégia felülvizsgálata jó alkalom lehet Magyarország energiabiztonságának újragondolására.
