Az Európai Unió sorozatos jogállamisági vitái új szintre léptek, miután Magyarország bejelentette: nemzetközi bírósághoz fordul, amennyiben az EU csalárd módon fogadtatja el az orosz energiaimport tilalmát 2025-re vonatkozóan. A kormány határozott álláspontja szerint az esetleges embargó súlyosan veszélyeztetné az ország energiabiztonságát, hiszen energiaellátásunk 85%-a jelenleg is orosz forrásból származik.
A magyar külügyminisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a szuverenitás védelme elsődleges nemzeti érdek, különösen az energiabiztonság területén. „Nem engedhetünk olyan brüsszeli nyomásnak, amely figyelmen kívül hagyja Magyarország sajátos geopolitikai helyzetét és infrastrukturális adottságait,” nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a tárgyalások legutóbbi fordulóját követően.
A V4 országok közül Lengyelország és Csehország már jelezte, hogy alternatív energiaforrások felé orientálódnak, míg Szlovákia hasonló fenntartásokat fogalmazott meg, mint Magyarország. A visegrádi együttműködés tehát ezen a téren is megosztott, ami gyengíti a közép-európai érdekérvényesítő képességet Brüsszellel szemben.
Szakértők szerint az embargó bevezetése legalább 30%-os energiaár-emelkedést eredményezne Magyarországon, ami nemcsak a lakossági terheket növelné, hanem a gazdaság versenyképességét is jelentősen rontaná. Mindez egy olyan időszakban történne, amikor a magyar gazdaság éppen a covid utáni helyreállítás kényes szakaszában van.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a diverzifikáció elkerülhetetlen az energiafüggőség csökkentése érdekében, ám a kérdés az, meddig terjed az EU kompetenciája a tagállamok energiapolitikájának meghatározásában. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a nemzeti kormányok energiapolitikai szuverenitása nem lehet alku tárgya, különösen nem akkor, ha a javaslatok mögött geopolitikai érdekek húzódnak.”
A következő hónapok döntő fontosságúak lesznek az EU-Magyarország kapcsolatokban. Amennyiben a bírósági út mellett dönt a kormány, az precedensértékű lehet más szuverenitási kérdésekben is, erősítve a nemzetállamok önrendelkezési jogát a keresztény értékeken alapuló Európában.
