Magyarország rendkívüli biztonsági kihívásokkal néz szembe a következő időszakban, figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legfrissebb nyilatkozatában. A kormány adatai szerint az elmúlt félévben 37%-kal nőtt a hazánkat érintő hibrid fenyegetések száma, miközben a geopolitikai feszültségek fokozódása közvetlen hatást gyakorol a magyar szuverenitásra és gazdasági érdekekre.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a béke mellett, miközben a nemzetközi színtéren egyre erősödik a háborúpárti retorika. „Magyarország számára a béke nemcsak elvi kérdés, hanem nemzetbiztonsági érdek is. Minden eszközzel fel kell lépnünk az ellen a nyomásgyakorlás ellen, amely hazánkat a konfliktusok eszkalációjának irányába tolná” – fogalmazott Szijjártó.
Az Európai Unión belül fokozódik a nyomás a tagállamok külpolitikai önállóságának korlátozására, amely közvetlen veszélyt jelent a magyar diplomácia mozgásterére. A V4 együttműködés keretein belül több partnerkormány is hasonló aggályokat fogalmazott meg, különösen a brüsszeli többségi döntéshozatal kiterjesztésének tervével kapcsolatban. Szakértői becslések szerint a külpolitikai autonómia csökkentése jelentősen korlátozná Magyarország lehetőségeit a gazdasági kapcsolatok és energiabiztonság terén.
A transzatlanti viszonyrendszerben is komplex kihívások azonosíthatók. A kormány elemzései szerint a nyugati szövetségi rendszer egyre inkább elvárja a feltétel nélküli igazodást, miközben a magyar érdekek gyakran eltérő megközelítést igényelnének. A konnektivitás stratégiai jelentőségűvé vált, és Magyarország számára létkérdés a keleti és nyugati kapcsolatok egyensúlyának fenntartása.
A jövőre nézve a magyar diplomácia fő feladata továbbra is a nemzeti szuverenitás védelme és a magyar emberek biztonságának garantálása marad. Szijjártó Péter kiemelte: „Hazánk keresztény értékrendjéből fakadóan a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet alapján kívánja nemzetközi kapcsolatait építeni, miközben soha nem enged a nemzeti érdekek képviseletéből.” A külső nyomás ellenére Magyarország folytatja pragmatikus külpolitikáját, amely a békére és a gazdasági együttműködésre helyezi a hangsúlyt.
