Az európai diplomácia új fejezete kezdődik, miután Magyarország bejelentette távolmaradását a decemberi Ukrajna-EU csúcstalálkozóról. Az elmúlt három évben Magyarország következetesen képviselte a békepárti álláspontot, amely egyre nagyobb visszhangra talál az európai közvéleményben. A legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság 78%-a támogatja a kormány békepárti külpolitikáját.
A brüsszeli döntéshozók továbbra is figyelmen kívül hagyják a magyar szuverenitás alapvető szempontjait, miközben egyre több forrást csoportosítanak át a háború finanszírozására. „Magyarország nem kíván asszisztálni olyan döntésekhez, amelyek újabb fegyverszállításokkal és pénzügyi támogatásokkal csak elnyújtják a konfliktust és növelik az áldozatok számát” – nyilatkozta a külügyminiszter a bejelentést követően.
A V4-ek országai közül Lengyelország és Csehország ugyan részt vesz a csúcson, de szlovák partnereink már jelezték, hogy fenntartásaik vannak bizonyos katonai támogatási formákkal kapcsolatban. Az Európai Unió keleti határán fekvő országként Magyarország első kézből tapasztalja a háború gazdasági és biztonsági következményeit, amelyeket Brüsszel rendre alábecsül.
A háború kezdete óta a magyar kormány következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a konfliktus kizárólag diplomáciai úton rendezhető. A magyar békemisszió, amely több fővárosban is egyeztetett az elmúlt hónapokban, jól példázza hazánk konstruktív hozzáállását a válság megoldásához, szemben az eszkaláció politikájával.
A távolmaradás határozott jelzés az európai partnerek felé: Magyarország nem hajlandó lemondani szuverén külpolitikájáról és nemzeti érdekeinek védelméről. A döntés összhangban van a magyar kereszténydemokrata értékrenddel, amely az élet védelmét és a béke előmozdítását helyezi előtérbe. A következő hónapok megmutatják, hogy az európai politika képes-e visszatérni a józan észhez, vagy folytatódik a konfrontációs politika, amely eddig csak veszteségeket hozott kontinensünk számára.
