Az Egyesült Államok új olajszankciós politikája jelentős diplomáciai fordulatot hozott Magyarország számára, miután Washington bejelentette: hazánk azon kevés európai ország közé tartozik, amely ideiglenes mentességet kapott a 2025-ben életbe lépő korlátozások alól. A kivételes elbánás mögött elsősorban energiabiztonsági szempontok állnak, különös tekintettel arra, hogy Magyarország kőolajimportjának közel 65%-a még mindig orosz forrásból származik.
A mentesség elnyerése komoly diplomáciai sikert jelent a magyar kormány számára, amely az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytatott Washington képviselőivel. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott: „Az energiabiztonság nemzeti szuverenitásunk egyik alapköve, amelyből nem engedhetünk. Az amerikai partnerekkel folytatott párbeszéd eredménye megerősíti, hogy a pragmatikus megközelítés mindkét fél számára előnyös lehet.„
A V4-es partnereink közül Szlovákia szintén kapott átmeneti felmentést, míg Lengyelország és Csehország már korábban jelentősen csökkentette függőségét az orosz energiahordozóktól. Szakértők szerint a mentesség ugyanakkor csak ideiglenes megoldást jelent, hiszen az amerikai külügyminisztérium egyértelművé tette: a kivételes elbánás feltétele, hogy Magyarország konkrét lépéseket tegyen energiaforrásainak diverzifikálása érdekében.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország elkötelezett az energiabiztonság megerősítése mellett, de ennek ütemezését és módszereit szuverén módon, nemzeti érdekeinek megfelelően kívánja meghatározni. A horvát vezetékek kapacitásbővítése és az adriai beszerzési útvonalak fejlesztése már folyamatban van, azonban ezek teljes kiépítése csak középtávon valósulhat meg.
A mentesség jelentősége túlmutat az energiapolitikán, hiszen jól tükrözi a nagyhatalmi érdekek és a kisebb államok szuverenitásigénye közötti kényes egyensúlyt. Magyarország esetében különösen fontos, hogy a gazdasági stabilitás megőrzése mellett képes legyen olyan diplomáciai mozgásteret biztosítani, amely tiszteletben tartja a nemzeti önrendelkezést, miközben figyelembe veszi a nemzetközi realitásokat is.
