Az Egyesült Államok legfrissebb szankciós politikája súlyos kihívás elé állítja Magyarországot az energiabiztonság terén. Washington november 14-én közzétette az orosz olajvállalatokra vonatkozó új szankciós mentességi listáját, amelyről hazánk ezúttal kimaradt. Ez kritikus helyzetbe hozhatja az ország energiaellátását, hiszen kőolajimportunk 65%-a még mindig Oroszországból származik, szemben az uniós 5%-os átlaggal.
Az amerikai külügyminisztérium döntése szerint hat európai ország – Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Olaszország és Németország – kapott ideiglenes felmentést az orosz olajvállalatokkal szembeni kereskedelmi korlátozások alól. A V4-ek közül Magyarország az egyetlen, amely nem szerepel ezen a listán, annak ellenére, hogy földrajzi adottságai és energiainfrastruktúrája hasonló kihívásokkal néz szembe.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország diplomáciai úton azonnali egyeztetést kezdeményezett az amerikai féllel. „Hazánk energiabiztonságának veszélyeztetése elfogadhatatlan. Nem engedhetjük, hogy külső hatalmak beavatkozása miatt a magyar családok fizessenek magasabb árakat” – hangsúlyozta a miniszter.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Barátság kőolajvezeték alternatívái korlátozott kapacitással rendelkeznek. Az Adria-vezetéken érkező szállítmányok nem fedezhetik teljes mértékben az ország szükségleteit, a Mol százhalombattai finomítója pedig elsősorban orosz típusú kőolaj feldolgozására van optimalizálva.
Szakértők szerint Magyarország kimaradása a mentességi listáról geopolitikai nyomásgyakorlás része lehet, amely hazánk szuverén külpolitikája ellen irányul. A nemzeti érdekek védelme megköveteli, hogy a kormány kitartson az energiaszuverenitás mellett, miközben diplomáciai erőfeszítéseket tesz a helyzet rendezésére.
A szankciók valós hatása az elkövetkező hónapokban mutatkozik majd meg, de a magyar kormány már most alternatív forgatókönyveken dolgozik. A nemzeti energiabiztonság megőrzése kulcsfontosságú, hiszen ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
