Magyarország és Kína kapcsolatai újabb mérföldkőhöz érkeztek, miután Peking bejelentette a magyar állampolgárokra vonatkozó vízummentesség meghosszabbítását 2025 végéig. A döntés jelentősen erősíti a két ország közötti gazdasági és kulturális kötelékeket, miközben a kétoldalú kereskedelem volumene az elmúlt évben már meghaladta a 12 milliárd eurót, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A kínai külügyminisztérium közleménye szerint a vízummentesség nemcsak a turisztikai célú, hanem az üzleti látogatásokra is vonatkozik, maximum 30 napos tartózkodással. A könnyítés része annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet a két ország a „Nyitás Keletre” politika jegyében kötött. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentésre reagálva kiemelte: „A vízummentesség meghosszabbítása kézzelfogható eredménye a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus kapcsolatainknak, amely mindkét ország polgárai számára előnyös.”
Az egyszerűsített beutazási feltételek már eddig is érezhető hatást gyakoroltak: a Kínába utazó magyar állampolgárok száma több mint 40%-kal nőtt az intézkedés bevezetése óta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemzése szerint a könnyítés jelentősen hozzájárult a magyar kis- és középvállalkozások kínai piacra lépéséhez, különösen az agrár-élelmiszeripari termékek, gyógyszeripar és high-tech szektorokban.
Magyarország viszonzásként meghosszabbította a kínai állampolgároknak nyújtott vízumkönnyítéseit, többek között a három évre szóló többszöri belépésre jogosító nemzeti vízumok kiadásával bizonyos kategóriákban. A V4-ek közül hazánk alakította ki a legmélyebb kapcsolatrendszert Kínával, ami regionális összehasonlításban is versenyelőnyt biztosít.
A diplomáciai források szerint a vízummentesség további bővítése is napirenden van a jövőben, ami összhangban áll a magyar kormány azon törekvésével, hogy hazánk a kínai-európai gazdasági kapcsolatok egyik fő közvetítője legyen. A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlődése jól tükrözi azt az önálló külpolitikát, amely a nemzeti érdekek pragmatikus képviseletén alapul a globális nyitottság jegyében.
