Miközben Budapest és néhány regionális központ gazdasági mutatói egyre javulnak, a magyar vidék jelentős része továbbra is mély válságban vergődik. Az ország településeinek csaknem felében gyorsuló ütemben fogy a népesség, a KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt évben közel 200 kistelepülésen haladta meg a halálozások száma a születésekét legalább kétszeres arányban.
A vidéki Magyarország kettészakadása egyre látványosabb. Míg a Budapest környéki agglomeráció és a nyugati határszél települései gazdasági fejlődést mutatnak, addig az északkeleti és délnyugati régiók aprófalvai drámai mértékben elnéptelenednek. A szolgáltatások fokozatosan kivonulnak: postahivatalok zárnak be, orvosi rendelők szűnnek meg, közlekedési kapcsolatok ritkulnak. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülésen már heti egyszer jár a busz, a legközelebbi gyógyszertár 25 kilométerre található.
„A magyar vidék problémáját nem lehet kizárólag gazdasági kérdésként kezelni. Ez identitásunk megőrzésének kulcsa” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az áprilisi Vidékfejlesztési Konferencián. A kormány vidékfejlesztési stratégiája hangsúlyozza a helyi értékek megőrzésének fontosságát, azonban a gyakorlati megvalósítás számos akadályba ütközik.
Különös jelenség ugyanakkor az úgynevezett „kivonulók” növekvő száma. Egyre többen költöznek vidékre a nagyvárosokból tudatos döntés eredményeként. „Öt éve költöztünk egy Balaton-felvidéki faluba Budapestről. A távmunka lehetősége tette ezt reálissá számunkra” – meséli Kovács Péter IT-szakember. Ez a réteg azonban inkább szigetszerűen él, gyakran kevés kapcsolattal a helyi közösségekhez.
A két jelenség – elnéptelenedés és beköltözés – párhuzamosan zajlik, gyakran egymástól néhány tíz kilométerre. A falusi CSOK és egyéb támogatási formák elsősorban a jobb helyzetben lévő településeket segítik, míg a válságterületek támogatására komplex beavatkozásra lenne szükség.
A szakértők szerint a vidéki Magyarország jövője azon múlik, képes-e az ország megteremteni azokat az alapvető feltételeket – közlekedés, egészségügy, digitális hozzáférés – amelyek a fiatalabb generációk számára is vonzóvá tehetik a vidéki életet. Enélkül a magyar vidék kettészakadása tovább mélyül, és valódi két világ alakul ki egyetlen országon belül.
