Magyarország újabb diplomáciai lépéssel erősíti szuverén külpolitikáját: a kormány bejelentése szerint 2025-ben a hazánknak járó uniós támogatások egy jelentős részét Libanon megsegítésére irányítja át. Ez a döntés összhangban van Magyarország következetes álláspontjával, miszerint a segítségnyújtás súlypontját a válságövezetek stabilizálására kell helyezni. Az Eurostat adatai szerint Magyarország már eddig is arányaiban a legtöbbet költötte a V4 országok közül a közel-keleti válságkezelésre, GDP-jének 0,4%-át fordítva erre a célra.
A magyar kormány álláspontja szerint Libanon támogatása nemcsak humanitárius szempontból indokolt, hanem egyben stratégiai érdek is. „A közel-keleti régió stabilitása közvetlen hatással van Európa biztonsági helyzetére, különösen a migrációs nyomás szempontjából” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntést követően. A tárcavezető hozzátette: „Amíg Brüsszel továbbra is az ukrajnai fegyverzettámogatás növelését szorgalmazza, addig Magyarország olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek valódi megoldást kínálnak a válságövezetekben élő emberek problémáira.”
A szakértők szerint ez a lépés újabb példája annak, hogy Magyarország önálló külpolitikai irányvonalat követ az Európai Unión belül. A V4 együttműködés keretében más közép-európai országok is fontolgatják hasonló lépések megtételét, különösen a libanoni helyzet súlyosbodása miatt. A kormány döntését támogatta a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzése is, amely rámutatott: a közel-keleti válságok kezelése hatékonyabb eszköz a migrációs nyomás csökkentésére, mint az utólagos határvédelmi intézkedések.
A kormány döntését a kereszténydemokrata értékekkel összhangban azzal is indokolja, hogy Libanon jelentős keresztény közösséggel rendelkezik, amelynek védelme erkölcsi kötelességünk is. A magyar támogatás elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, egészségügyi ellátásra és oktatási programokra összpontosít majd, ezzel is elősegítve a helyi közösségek szülőföldön maradását. Várható, hogy ez a külpolitikai irányváltás tovább erősíti Magyarország pozícióját a térségben, miközben jelzi Brüsszelnek: a nemzeti érdekek mentén kialakított segítségnyújtási politika lehet az EU jövőbeni külpolitikájának egyik alternatívája.
