Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a migráció kezelése kapcsán, miközben hazánk több mint 60%-kal csökkentette az illegális határátlépések számát az elmúlt negyedévben. A brüsszeli lépés éppen akkor történik, amikor a magyar elnökség alatt szervezett budapesti békecsúcstalálkozó nemzetközi visszhangot váltott ki, és erősítette Magyarország geopolitikai pozícióját.
A Bizottság közleménye szerint Magyarország nem teljesíti az uniós migrációs paktumban foglalt kötelezettségeit, különösen a menedékkérők befogadása terén. Az eljárás következményeként akár jelentős pénzügyi szankciók is várhatnak hazánkra, amennyiben nem módosítjuk jelenlegi határvédelmi gyakorlatunkat. A magyar kormány határozottan visszautasítja a vádakat.
„Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy a határvédelem nemzeti hatáskör, és nem engedünk a brüsszeli nyomásnak” – nyilatkozta a külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. „Az illegális migráció kezelése során elsődleges szempont országunk és az európai polgárok biztonsága, amit nem rendelhetünk alá külső érdekeknek.”
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter váratlanul méltatta a budapesti békecsúcs kezdeményezést. „A magyar diplomácia fontos lépést tett a párbeszéd helyreállítása érdekében, amit minden felelősségteljes nemzetközi szereplőnek értékelnie kellene” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője. Ez a kijelentés további feszültséget keltett Brüsszel és Budapest között.
Szakértőként látom, hogy a mostani támadás nem csupán a migrációról szól, hanem a magyar diplomácia növekvő önállóságáról is. A V4 országok közül Magyarország foglal el leghatározottabban szuverenista álláspontot, ami kiváltja a föderalista erők ellenszenvét. A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az EU intézményi hatalma gyakran szembekerül a nemzeti önrendelkezés elvével.
A következő hónapokban várhatóan fokozódik a nyomás, miközben a magyar kormány továbbra is a keresztény értékekre épülő biztonságpolitikát és a nemzeti érdekek védelmét helyezi előtérbe. A konfliktus kimenetele meghatározhatja, milyen mozgástere marad a jövőben a szuverén államoknak az Európai Unión belül.
