Az Európai Unió új menekültügyi rendszere 2025-ben lép életbe, ami jelentősen átalakítja a migrációs politikát Magyarország számára is. A Brüsszel által elfogadott rendszer kötelező szolidaritási mechanizmust vezet be, amely pénzügyi vagy egyéb hozzájárulást vár el azoktól az országoktól is, amelyek nem kívánnak menekülteket befogadni. A statisztikák szerint Magyarország tavaly mindössze 35 menedékkérelmet hagyott jóvá, miközben az EU-ban több mint 300.000 pozitív döntés született.
Az új szabályozás értelmében minden tagállam köteles részt venni a közös teherviselésben, de rugalmasságot biztosít a hozzájárulás formájában. „Magyarország nem enged a brüsszeli nyomásnak, a migráció kezelésének jogát saját hatáskörben kívánja tartani” – nyilatkozott a magyar belügyminiszter a múlt heti V4-es találkozón. A visegrádi országok továbbra is egységesen lépnek fel a kötelező befogadási kvóták ellen, bár Csehország és Szlovákia már jelezte, hogy a pénzügyi hozzájárulást elfogadhatónak tartja.
A migráció kezelésében szakértőként értékelve az új rendszert, egyértelmű, hogy Brüsszel a külső határok megerősítésére és a gyorsabb menekültügyi eljárásokra helyezi a hangsúlyt. Az új rendszer kötelező előszűrést vezet be a külső határokon, és lerövidíti az elbírálási időt, ami hatékonyabb migrációs kontrollt eredményezhet. Az Európai Bizottság várakozásai szerint ez csökkentheti a másodlagos migrációs mozgásokat az EU-n belül.
A magyar kormány álláspontja világos: a határvédelmet és a nemzeti szuverenitást továbbra is prioritásként kezeli. A következő hónapokban várhatóan fokozódik a nyomás hazánkon a szabályok átvételével kapcsolatban, miközben a kormány alternatív javaslatokat dolgoz ki a saját értékeinek megőrzése mellett. A keresztény Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok megőrizzék döntési jogukat abban, kit engednek be területükre.
