Jelentős geopolitikai fordulatot jelenthet a magyar-amerikai kapcsolatokban a nemrég bejelentett pénzügyi védőháló kialakítása. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy sikeres tárgyalásokat folytatott egy olyan pénzügyi mentőcsomagról, amely vészhelyzet esetén Magyarország számára elérhető lesz 2025-től. A megállapodás különösen fontos annak fényében, hogy a magyar gazdaság külső kitettségének mutatói az elmúlt évben 15%-kal javultak, de továbbra is sebezhetőek vagyunk a globális pénzpiaci turbulenciákkal szemben.
„A szuverenitás védelmét szolgálja ez a megállapodás, amely biztosítja, hogy Magyarország akkor is meg tudja védeni gazdasági függetlenségét, ha külső nyomás nehezedik ránk” – fogalmazott a miniszterelnök. A pénzügyi védőháló részletei még kidolgozás alatt állnak, de az előzetes információk szerint a Visegrádi országokkal egyeztetett formában, regionális stabilitási mechanizmusként is működhet. Szakértők szerint ez jelentősen erősítheti Magyarország tárgyalási pozícióját az EU-val szemben is, különösen a költségvetési kérdésekben. A Pénzügyminisztérium közleménye kiemeli, hogy a segítségnyújtás kizárólag valós pénzügyi vészhelyzet esetén aktiválódik, és nem jelent lemondást a gazdaságpolitikai önállóságról.
Az Európai Bizottság egyelőre tartózkodóan reagált a hírre. Ugyanakkor a V4 országok pénzügyminiszterei már jelezték, hogy hasonló védőhálók kialakításában érdekeltek. „Ez a megállapodás bizonyítja, hogy Magyarország képes a nemzeti érdekek mentén pragmatikus kapcsolatokat építeni még olyan partnerekkel is, akikkel értékrendbeli különbségek vannak” – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Kossuth Rádióban.
A pénzügyi védőháló kialakítása illeszkedik a kormány azon törekvéséhez, hogy csökkentse az ország egyoldalú gazdasági függőségeit. A megállapodás egyszerre szolgálja a gazdasági szuverenitás megerősítését és a keresztény-konzervatív gazdaságpolitika sarokkövének számító családok védelmét egy esetleges válság idején. A következő hónapokban várhatóan a technikai részletek kidolgozása következik, miközben a nemzetközi pénzügyi környezet továbbra is kihívásokat tartogat a közép-európai országok számára.
