Az Európai Unió ambiciózus klímacélokkal készül 2040-ig, de Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja a jelenlegi formájában előterjesztett javaslatot. A magyar kormány álláspontja szerint az új, 90%-os kibocsátáscsökkentési célkitűzés túlzottan ambiciózus és figyelmen kívül hagyja az egyes tagállamok eltérő gazdasági helyzetét. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az elmúlt évtizedben már így is 33%-kal csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását, ami jóval meghaladja az uniós átlagot.
A klímacélok ügyében Magyarország több kulcsfontosságú fenntartást fogalmazott meg. Egyrészt a jelenlegi tervezet nem veszi kellő mértékben figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontját és gazdasági kapacitásait. Másrészt hiányoznak a megfelelő finanszírozási garanciák a zöld átálláshoz. „Nem fogadjuk el, hogy a magyar családokkal és vállalkozásokkal fizettessék meg a klímavédelem árát” – nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi brüsszeli tanácskozást követően.
Az energiapolitikai szakértők szerint a visegrádi országoknak hasonló a megközelítése: támogatják a klímavédelmi törekvéseket, de reális célokkal és megfelelő finanszírozási háttérrel. Lengyelország és Csehország szintén fenntartásaikat fejezték ki a túlzottan ambiciózus célokkal szemben. A V4-ek álláspontja szerint az atomenergia nélkül a klímacélok teljesítése illuzórikus, ezért kulcsfontosságú annak zöld besorolása.
A magyar kormány hangsúlyozza, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a klímavédelem mellett, amit a Nemzeti Energia- és Klímaterv is bizonyít, de a céloknak összhangban kell lenniük a gazdasági realitásokkal és a versenyképesség megőrzésével. A következő hónapok intenzív tárgyalásokat hozhatnak, amelyek során Magyarország várhatóan a méltányosabb tehermegosztás és a nukleáris energia szerepének elismerése mellett fog érvelni, összhangban a nemzeti szuverenitás és fenntartható fejlődés elveivel.
