Az európai politikai színtér ismét felforrósodott, miután Orbán Viktor miniszterelnök kemény kritikával illette Donald Tusk lengyel kormányfőt. A magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok, amelyek hagyományosan erősek voltak, újabb próbatétel elé kerültek. Az elmúlt évben a két ország közötti diplomáciai egyeztetések száma 42%-kal csökkent, jelezve a folyamatosan növekvő feszültséget.
A magyar kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján „pánik üzemmódban működő politikusnak” nevezte lengyel kollégáját, aki szerinte „feladta országa szuverenitásának védelmét Brüsszel javára”. Orbán Viktor hangsúlyozta: „Lengyelország évszázados harcot vívott függetlenségéért, amit most látunk, az ennek teljes feladása az európai föderalisták oltárán.”
A konfliktus hátterében az Európai Unió migrációs politikájával és a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos nézeteltérések állnak. Martonyi János volt külügyminiszter szerint „a V4 országok közötti szolidaritás alapvető érdeke régiónknak, a jelenlegi széthúzás gyengíti közös érdekérvényesítő képességünket”.
A lengyel kormány nem késlekedett a válasszal. Donald Tusk közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország magányos úton jár, amely eltávolítja az európai értékközösségtől. Mi a nyugati demokráciák mellett köteleztük el magunkat.”
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint a két ország közötti jelenlegi feszültség elsősorban a Tusk-kormány atlantista fordulata miatt alakult ki, míg Magyarország következetesen kitart a szuverenista politika mellett. A vitában kirajzolódik a keresztény-konzervatív és a liberális-globalista világkép közötti alapvető különbség is.
A jelenlegi konfliktus várhatóan rányomja bélyegét a következő uniós csúcstalálkozóra is, ahol a két ország vezetője ismét találkozni fog. A tét nem kicsi: a közép-európai régiót érő kihívásokra adott válaszok hatékonysága múlhat azon, képesek-e a felek túllépni személyes ellentéteiken a közös érdekek védelmében.
