Az európai energiapiacok jelentős átrendeződés előtt állnak, miután Németország 2023 áprilisában leállította utolsó három atomerőművét. A német gazdaság egyik pillérének számító nukleáris energia kivezetése már most érezteti hatását: a német ipari áramárak 15-20 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, ami a magyar gazdaságra is komoly következményekkel járhat.
„A német energiapolitikai döntések hullámhatása az egész közép-európai régiót érinti, Magyarország sem kivétel ez alól” – nyilatkozta Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató elemzője. A szakértő szerint a német atomstop jelentős kockázatokat hordoz, hiszen Európa legnagyobb gazdasága egyre inkább függővé válik az időjárásfüggő megújuló energiaforrásoktól és a földgázimporttól, ami az ellátásbiztonságot veszélyezteti.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint Magyarország villamos energia importjának közel 25 százaléka érkezett közvetlenül vagy közvetve a német piacról 2023-ban. A német áramtermelési kapacitások csökkenésével ez az import drágulhat, ami a hazai családok és vállalkozások energiaszámláiban is megjelenhet.
A német példa tanulságos Magyarország számára, amely éppen ellenkező irányba halad a Paks II. beruházással. Az atomenergia fenntartása és fejlesztése kulcsfontosságú lehet a magyar gazdaság versenyképességének megőrzésében, miközben Európa-szerte egyre többen ismerik fel, hogy az atomenergia nélkül nehezen teljesíthetők a klímacélok és az energiafüggetlenség.
A következő években a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy megfizethető energiaárakat biztosítson a családok számára, miközben megőrzi a hazai ipar versenyképességét az átalakuló európai energiapiacon. Az energiaszuverenitás kérdése így nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági szemponttá is vált.
