Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági elemzései aggasztó képet festenek Magyarország helyzetéről. Hazánk 2023-ban az EU átlag mindössze 76%-át érte el vásárlóerő-paritáson számolva, ami jelentős visszaesés a 2020-as 76,4%-hoz képest. A V4-eken belül is komoly a lemaradás: míg Csehország már az EU-átlag 94%-án, Lengyelország 80%-án áll, Magyarország felzárkózási folyamata megtorpant.
A szakértői elemzések szerint a magyar gazdaság strukturális problémái és a külső környezet kedvezőtlen hatásai együttesen eredményezik a növekedés lassulását. Az Európai Központi Bank prognózisa szerint 2025-ben sem várható áttörés, a felzárkózási ütem messze elmarad a kormányzat által korábban célként kitűzött szinttől. „A magyar gazdaság versenyképessége több szempontból is kihívásokkal küzd, különösen az innováció, a digitalizáció és a termelékenység területén” – nyilatkozta Dr. Kovács Eszter, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója.
A kormányzat eközben optimistább hangot üt meg. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint: „A magyar gazdasági modell alapjai szilárdak, és a 2024-25-ös időszakban jelentős fordulat várható a növekedés területén, köszönhetően a célzott beruházásösztönző intézkedéseinknek.” Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a magas infláció utóhatásai, az energiaárak volatilitása és a költségvetési feszültségek továbbra is fékezik a gazdasági teljesítményt.
A felzárkózás lassulása különösen szembetűnő a balti államokkal való összehasonlításban, melyek közül Észtország már 90% közelében jár az EU-átlaghoz viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint hazánk versenyképességének javításához átfogó strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a magas hozzáadott értékű ágazatok erősítésére lenne szükség.
Az előrejelzések szerint 2025-ben, amennyiben nem történik érdemi változás a gazdaságpolitikában, Magyarország relatív pozíciója tovább romolhat az uniós mezőnyben. A felzárkózási pálya helyreállítása nemcsak gazdaságpolitikai, hanem stratégiai kérdés is, amely meghatározza az ország hosszú távú versenyképességét és állampolgárainak jólétét az egyre kiélezettebb nemzetközi gazdasági környezetben.
