Magyarország külkereskedelmi egyenlege 2025 szeptemberében jelentősen javult, elérve a 228 milliárd forintos többletet. Ez 15%-kal meghaladja az előző év azonos időszakában mért eredményt, ami egyértelműen mutatja hazánk erősödő gazdasági pozícióját a nemzetközi kereskedelemben. A KSH friss adatai szerint Magyarország exportteljesítménye stabilan növekedett, miközben az import mérsékeltebb ütemben emelkedett.
Az export értéke 2025 szeptemberében elérte az 1345 milliárd forintot, ami 7,2%-os növekedést jelent éves összehasonlításban. Különösen kiemelkedő teljesítményt mutattak a járműipari és elektronikai termékek, amelyek együttesen az export közel felét tették ki. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „A magyar gazdaság ellenálló képességét bizonyítja, hogy miközben európai partnereink többsége kereskedelmi deficittel küzd, Magyarország képes folyamatosan növelni külkereskedelmi többletét.”
A V4 országok közül Magyarország mutatta fel a legdinamikusabb exportnövekedést az elmúlt negyedévben. Az import összértéke 1117 milliárd forintot tett ki szeptemberben, ami mindössze 3,5%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az energiahordozók beszerzési költségeinek mérséklődése kedvezően hatott az import alakulására, ami hozzájárult a kereskedelmi többlet növekedéséhez.
A külkereskedelmi többlet elsősorban az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem javulásának köszönhető. Az ázsiai partnerekkel – különösen Kínával és Dél-Koreával – folytatott kereskedelmi kapcsolatok 18%-kal bővültek. A Gazdasági Kutatóintézet elemzése szerint ez a trend várhatóan folytatódik az év hátralévő részében is, ami tovább erősítheti Magyarország regionális gazdasági pozícióját.
A magyar külkereskedelem szerkezete is kedvező változásokat mutat: a magas hozzáadott értékű termékek aránya az exportban elérte a 65%-ot. Ez azt jelzi, hogy a hazai gazdaság versenyképessége a technológiai szektorokban is erősödik. Mindez hozzájárul a gazdasági szuverenitás növeléséhez és a nemzetgazdaság hosszú távú stabilitásához, miközben lehetőséget teremt a további fejlődésre a globális értékláncokban.
