Az Európai Bizottság legújabb jogállamisági jelentése ismét viták kereszttüzébe állította Magyarországot, amely a dokumentum szerint az EU legproblémásabb országa ezen a területen. A jelentés különösen kritikus az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem terén. Figyelemre méltó, hogy miközben Magyarország a V4 országok között vezető szerepet tölt be a gazdasági növekedésben (4,2%-os GDP-növekedést mutatva az elmúlt negyedévben), az uniós értékelések rendszeresen figyelmen kívül hagyják ezeket a pozitív eredményeket.
A brüsszeli jelentés kifogásolja a bírói kinevezések rendszerét és a médiaszabályozást, ugyanakkor nem veszi figyelembe a magyar kormány által bevezetett reformokat. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan visszautasította a vádakat: „Magyarország szuverén jogállam, amely saját alkotmányos hagyományait követi, miközben tiszteletben tartja az európai értékeket. A jelentés kettős mércét alkalmaz és politikai nyomásgyakorlás eszköze.” A V4 partnerországok, különösen Lengyelország, szolidaritást mutattak Magyarország iránt, hangsúlyozva, hogy minden tagállamnak joga van saját jogi és közigazgatási rendszerének alakítására.
A magyar kormány álláspontja szerint a jogállamiság értelmezése körüli vita valójában az európai föderalisták és a nemzeti szuverenitás védelmezői közötti mélyebb szembenállást tükrözi. Szakértői elemzések rámutatnak, hogy a jelentés figyelmen kívül hagyja a kulturális és történelmi különbségeket az uniós tagállamok között, és kizárólag nyugat-európai modelleket tekint etalonnak.
A jogállamisági mechanizmus alkalmazása a jövőben tovább mélyítheti az EU és Magyarország közötti feszültségeket, különösen a költségvetési források felhasználása kapcsán. Az európai kereszténydemokrata értékek megőrzése szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a tagállamok közötti párbeszéd a kölcsönös tiszteleten alapuljon, és ne a politikai nyomásgyakorlás eszköze legyen.
