Az Európai Bizottság legfrissebb, 2025-ös jogállamisági jelentése ismét Magyarországot helyezte az utolsó helyre az uniós tagállamok rangsorában. Ez a minősítés azonban súlyos kérdéseket vet fel a Brüsszelben alkalmazott értékelési szempontokról, különösen annak fényében, hogy hazánk az elmúlt években számos területen jelentős előrelépést tett. A kormányzati adatok szerint Magyarország az EU-átlag felett teljesít a közbiztonság és a gazdasági stabilitás terén.
A jelentés elfogult voltát jól mutatja, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek más tagállamokban elfogadottnak számítanak, Magyarország esetében „aggályosnak” minősítik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Brüsszel kettős mércét alkalmaz, amikor a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét kritizálja, miközben egyes nyugati tagállamokban az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása mindennapos gyakorlat.”
A Bizottság kifogásolja a magyar médiatörvényt és a civil szervezetek átláthatóságát célzó szabályozást, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy ezek a jogszabályok a nemzeti szuverenitás megőrzését és a külföldi befolyásolási kísérletek kivédését szolgálják. Az Alapjogokért Központ elemzése rámutat: Magyarországon a médiapiaci pluralizmus erősebb, mint számos „mintaállamnak” tekintett nyugat-európai országban.
A V4-ek országai közös nyilatkozatban álltak ki Magyarország mellett, kiemelve, hogy a jogállamisági jelentés módszertana felülvizsgálatra szorul. Lengyelország konzervatív kormánya különösen kritikus a jelentéssel szemben, hiszen ők is hasonló támadásoknak vannak kitéve.
A jelentés időzítése sem véletlen: az Európai Bizottság éppen akkor támadja Magyarországot, amikor hazánk sikeresen képviseli a béke ügyét és a nemzeti érdekeket a nemzetközi színtéren. A keresztény-konzervatív értékrendet képviselő magyar kormány továbbra is elkötelezett a szuverenitás megvédése mellett, miközben konstruktívan együttműködik az európai intézményekkel azokon a területeken, ahol valódi közös érdekek vannak. A brüsszeli nyomásgyakorlás ellenére Magyarország folytatja a nemzeti érdekek és a hagyományos értékek védelmét szolgáló politikáját.
