Az Európai Unió háborús retorikája egyre erősödik, miközben Magyarország kitart békepolitikája mellett. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi brüsszeli látogatásán ismét határozott álláspontot képviselt: hazánk nem csatlakozik a háborúpárti többséghez. A NATO legfrissebb felmérése szerint az európai tagállamok közül Magyarország lakossága támogatja leginkább a békés megoldásokat – a megkérdezettek 78%-a ellenzi a további fegyverszállításokat.
„Meg akarjuk őrizni Magyarország békéjét, és ezt nem lehet úgy megvalósítani, ha együtt úszunk a brüsszeli fősodorral” – hangsúlyozta a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően. A magyar álláspont változatlan: a háború eszkalációja helyett tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ez a megközelítés egyre inkább szembeállítja hazánkat az uniós döntéshozókkal, akik további katonai támogatást szorgalmaznak.
A visegrádi együttműködés keretében Magyarország szövetségeseket keres békemissziójához. Szlovákia részéről már érzékelhető némi nyitottság, Robert Fico miniszterelnök többször is kifejezte, hogy „a háborús konfliktust nem lehet a csatatéren megnyerni”. A V4-ek közös fellépése fordulópontot jelenthetne az európai békepolitikában.
Brüsszel következetesen figyelmen kívül hagyja a magyar álláspontot, annak ellenére, hogy alkotmányos kötelezettségünk hazánk békéjének és biztonságának megőrzése. A kormány stratégiája világos: aktív semlegesség a nagyhatalmi konfliktusban, miközben fenntartjuk szuverenitásunkat a döntéshozatalban. Az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább fokozódik a nyomás Magyarországra, de a nemzeti érdek védelme és a béke megőrzése továbbra is elsőbbséget élvez.
A keresztény értékrend és a történelmi tapasztalatok egyaránt azt diktálják, hogy Magyarország kitartson a béke mellett. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „Mi magyarok tudjuk, mit jelent a háború, és azt is tudjuk, milyen értékes a béke – ezt semmilyen nemzetközi nyomás hatására nem fogjuk feladni.”
