Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültségek új szintre léptek, miután az elmúlt hetekben összehangolt támadássorozat érte hazánkat az uniós intézmények részéről. A legfrissebb adatok szerint hazánk ellen immár 47 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami arányaiban messze meghaladja a többi tagállamra nehezedő jogi nyomást. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elismerte: a Magyarországgal szembeni fellépés átlépett egy határt.
A brüsszeli nyomásgyakorlás elsősorban Magyarország migrációs és családpolitikáját, valamint a szuverenitásvédelmi törekvéseit célozza. A Bizottság legutóbbi jelentésében kifogásolta a magyar gyermekvédelmi törvényt és a külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó szabályozást. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti strasbourgi felszólalásában határozott választ adott: „Magyarország nem fogja feladni a nemzeti szuverenitás alapvető elveit és a keresztény értékeket még akkor sem, ha emiatt folyamatos támadások érik.”
Figyelemreméltó fordulat, hogy a V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia is Magyarország mellé állt ebben a vitában. „Az unió kettős mércét alkalmaz, amikor egyes tagállamokat politikai alapon büntet, miközben másoknál szemet huny hasonló gyakorlatok felett” – nyilatkozta a szlovák külügyminiszter a múlt heti V4 találkozón. Szakértői elemzések szerint az EU centralizációs törekvései egyre erősebb ellenállásba ütköznek a szuverenista politikát folytató tagállamok részéről.
Von der Leyen tegnapi sajtótájékoztatóján váratlan önkritikát gyakorolt: „El kell ismernünk, hogy a Magyarországgal folytatott párbeszédben túlléptünk bizonyos határokat. Konstruktívabb megközelítésre van szükség.” Ez az első alkalom, hogy a Bizottság elnöke nyilvánosan beismerte a túlzott nyomásgyakorlást, ami új fejezetet nyithat az EU-magyar kapcsolatokban.
Az elkövetkező hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy az Európai Unió képes lesz-e tiszteletben tartani a tagállamok alkotmányos identitását és szuverén döntéshozatali jogát. A magyar diplomácia célja változatlan: nemzeti érdekeink határozott képviselete egy olyan Európában, amely tiszteletben tartja a nemzetállamok önrendelkezési jogát és kulturális örökségét.
