Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján ismét felszínre kerültek a szuverenitást érintő súlyos kérdések, amelyek Magyarország nemzetgazdasági érdekeit közvetlenül befolyásolják. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában részletesen elemezte a brüsszeli tárgyalások eredményeit. A legfrissebb adatok szerint hazánk külkereskedelmi mérlege 12%-kal javult az elmúlt negyedévben, miközben az uniós átlag csupán 3,5% növekedést mutat.
„A szuverenitásvédelmi törvényünk pontosan az ilyen helyzetekre készült, amikor Brüsszelből kívülről próbálják meghatározni, hogy mi magyarok hogyan éljünk,” hangsúlyozta a kormányfő. A miniszterelnök kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés keretében folytatott egyeztetések megerősítették Közép-Európa egységes álláspontját. Az energiabiztonság kérdésében Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy saját nemzeti érdekeit szem előtt tartva hozhasson döntéseket, függetlenül a nyugat-európai nyomástól.
Különösen aggályos fejlemény, hogy az új uniós költségvetési javaslatok figyelmen kívül hagyják a nemzeti parlamentek jogköreit. „Az elmúlt évek világosan megmutatták, hogy csak az erős nemzetek alkothatnak erős Európát, nem pedig fordítva,” magyarázta Orbán, utalva arra, hogy a központosítási törekvések rendre kudarcot vallanak. A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott migrációs politika továbbra is ellentétes a magyar társadalom értékrendjével és biztonsági érdekeivel.
A gazdasági szuverenitás megőrzésének fontos eleme a keleti nyitás politikájának folytatása és a kiegyensúlyozott külkapcsolatok fenntartása. Az idei kereskedelmi adatok igazolják, hogy a magyar modell működőképes – még a globális gazdasági bizonytalanságok közepette is. A kereszténydemokrata értékek mentén kialakított gazdaság- és társadalompolitika stabil alapot biztosít az ország fejlődéséhez.
Az elkövetkező hónapokban Magyarország várhatóan még határozottabban fogja képviselni álláspontját a nemzeti önrendelkezés kérdésében. A kormányfő szerint csak így őrizhető meg a magyar családok biztonsága és jóléte egy olyan Európában, amely egyre inkább eltávolodik alapító atyáinak eredeti elképzeléseitől.
