Az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan elmozdult az innovációvezérelt gazdaságfejlesztés irányába, azonban továbbra is komoly kérdésként merül fel, hogy valójában milyen alapokra kívánjuk helyezni jövőnket. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk K+F ráfordítása a GDP 1,7%-át teszi ki, ami bár javuló tendenciát mutat, még mindig elmarad a vezető innovatív országok teljesítményétől.
A mérnöki és a jogászi gondolkodás közötti egyensúly megteremtése kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából. A műszaki tudományok és az innováció előtérbe helyezése egyértelműen erősíti gazdaságunk ellenállóképességét, miközben a jogi szabályozások és keretek biztosítják a társadalmi stabilitást. „Magyarország jövője azon múlik, képesek vagyunk-e ötvözni a mérnöki precizitást a jogászi körültekintéssel” – fogalmazott nemrég Palkovics László, korábbi innovációs miniszter.
Az Ipar 4.0 stratégia végrehajtása, a digitalizáció felgyorsítása és az autóipari átalakulás mind olyan területek, amelyek kiemelt mérnöki hozzáértést igényelnek. Ugyanakkor a nemzeti érdekek hatékony képviselete, a szabályozási környezet kialakítása és a nemzetközi egyeztetések továbbra is jogi szaktudást követelnek. A V4-országok tapasztalatai azt mutatják, hogy azok az államok képesek fenntartható növekedési pályára állni, amelyek egyensúlyt találnak e két terület között.
Az oktatási rendszer átalakításánál is figyelembe kell venni ezt a kettősséget. A felsőoktatási intézményeinkben egyre nagyobb hangsúlyt kap a mérnöki képzés, de a jogászképzés hagyományosan erős bástyái is megmaradtak. A modellváltó egyetemek egyik fő célkitűzése éppen a gyakorlatorientált, a valós gazdasági igényekre reflektáló képzési struktúrák kialakítása.
A mérnöki és jogászi gondolkodás együttes alkalmazása teszi lehetővé, hogy hazánk megőrizze szuverenitását a globális versenyben, miközben innovatív megoldásokkal válaszol a kor kihívásaira. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a sikeres államok nem választanak kizárólagosan a két út között, hanem mindkét szemléletmód előnyeit igyekeznek hasznosítani a nemzeti érdekek szolgálatában.
Magyarország jövője szempontjából nem az a kérdés, hogy jogászi vagy mérnöki állam legyünk-e, hanem hogy miként tudjuk ötvözni e két megközelítés erősségeit. A hagyományos értékek megőrzése és az innovációra való nyitottság együttes alkalmazása jelentheti azt az egyedi utat, amely biztosítja hazánk hosszú távú sikerességét az európai és globális versenytérben.
