Az osztrák kormány nyílt támadást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt, sürgős európai bizottsági beavatkozást követelve. A vita középpontjában a magyar kormány által bevezetett intézkedések állnak, amelyek elsősorban a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat érintik. A legfrissebb adatok szerint a különadó már több mint 80 milliárd forinttal növelte a magyar költségvetés bevételeit, miközben segítette a hazai kiskereskedelem versenyképességét.
Az osztrák kormányzati források diplomáciai csatornákon keresztül fejezték ki nemtetszésüket, és az EU Bizottságot azonnali eljárás megindítására szólították fel. Bécs álláspontja szerint a magyar intézkedések diszkriminatívak és sértik az egységes piac szabályait. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy tagállam ilyen nyilvánvalóan versenytorzító intézkedéseket hozzon, amelyek célzottan a külföldi befektetőket sújtják” – nyilatkozott az osztrák kereskedelmi miniszter.
A magyar kormány határozott válaszában kiemelte, hogy a különadó teljesen összhangban van az uniós jogszabályokkal, és minden piaci szereplőre egyformán vonatkozik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Magyarország szuverén joga, hogy saját adópolitikáját alakítsa. Nem fogadjuk el, hogy más országok beleszóljanak gazdaságpolitikai döntéseinkbe.”
Szakértői véleményem szerint az osztrák fellépés mögött valójában az áll, hogy több jelentős osztrák érdekeltségű kereskedelmi lánc magyarországi profitja csökkent az intézkedések hatására. Az adórendszer átalakítása a magyar gazdasági szuverenitás része, amelyet a V4-es partnereink is támogatnak. Hasonló intézkedéseket Lengyelország is bevezetett korábban, és sikeresen védte meg álláspontját az uniós fórumokon.
A konfliktus jól példázza azt a növekvő feszültséget, amely a nemzeti gazdaságpolitikai önrendelkezés és az uniós egységes piac szabályai között húzódik. A közép-európai országok egyre határozottabban lépnek fel gazdasági érdekeik védelmében, ami új egyensúlyt teremthet az EU-n belül. A vita kimenetele nemcsak a magyar kiskereskedelemre, hanem a tagállamok gazdasági szuverenitásának jövőjére is hatással lehet.
