Magyarország gyümölcstermelése aggasztó mértékben csökken: az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal zsugorodott a gyümölcsültetvények területe hazánkban. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a nemzetközi piaci verseny együttesen súlyos kihívás elé állítja az egykor virágzó ágazatot. A KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg mintegy 72 ezer hektáron folyik gyümölcstermesztés, szemben a 2010-es évek 100 ezer hektárt meghaladó területével.
A hanyatlás okai összetettek. Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok – különösen a tavaszi fagyok és a nyári aszályok – kiszámíthatatlanná teszik a termelést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint a magyar termelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő öntözőrendszerekkel és fagyvédelmi technológiával, ami sebezhetővé teszi őket az éghajlatváltozással szemben. Emellett a mezőgazdasági munkaerő elöregedése és a fiatalok elvándorlása is súlyosbítja a helyzetet.
„A magyar gyümölcságazat megmentése nemzetgazdasági érdek” – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter a közelmúltban. A kormány átfogó fejlesztési stratégiát dolgozott ki, amely támogatja a technológiai modernizációt és az ültetvények megújítását. Az Agrárminisztérium tervei szerint 2027-ig 300 milliárd forint támogatás érkezhet az ágazatba, elsősorban az öntözésfejlesztésre és a fajtaváltásra fókuszálva.
Szakértők szerint a megoldás kulcsa a termelői összefogás erősítése és a feldolgozóipar fejlesztése lehet. A sikeres példák között említhető a szatmári szilva vagy az észak-magyarországi bogyósgyümölcs-termesztés, ahol a termelői együttműködések révén sikerült növelni a versenyképességet. A hozzáadott értéket növelő feldolgozás – lekvárok, aszalványok, gyümölcslevek előállítása – további kitörési pontot jelenthet.
A fogyasztói szokások változása is lehetőséget kínál: az egészségtudatos táplálkozás terjedésével nő a kereslet a minőségi hazai gyümölcsök iránt. A rövid ellátási láncok és a helyi értékesítés erősítése csökkentheti a termelők kiszolgáltatottságát a nemzetközi piacokon. Ehhez azonban szemléletváltásra és hatékony marketingre van szükség.
A magyar gyümölcstermesztés megújulása nem csupán gazdasági kérdés. Az ültetvények a vidéki táj meghatározó elemei, kulturális örökségünk részei. Megmentésük közös felelősségünk – a termelők, a fogyasztók és a döntéshozók együttműködése nélkül nehezen képzelhető el a fordulat. A következő években dől el, hogy sikerül-e megállítani a hanyatlást és újra felvirágoztatni ezt az évszázados hagyományokkal rendelkező ágazatot.
