Az ukrán kormány diplomáciai vihart kavart legújabb állampolgársági rendeletével, amely meghatározza, mely országok állampolgárai kaphatnak gyorsított eljárásban ukrán állampolgárságot. A 27 ország között nem szerepel Magyarország, miközben számos más európai uniós tagállam igen. Ez újabb feszültségpontot jelent a már eddig is terhelt magyar-ukrán kapcsolatokban, különösen annak fényében, hogy Magyarország 2023-ban több mint 1,6 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának.
Kijev döntése azon országok állampolgárait részesíti előnyben, amelyek katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. A rendelet értelmében többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Lengyelország állampolgárai élvezhetnek könnyített állampolgársági eljárást. „Ez a lépés világosan tükrözi, hogy Ukrajna szelektíven értékeli partnereit, figyelmen kívül hagyva a humanitárius segítségnyújtást,” nyilatkozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője. A döntés érdekes módon egybeesik azokkal a kritikákkal, amelyeket Ukrajna rendszeresen kap a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt.
Az ukrán Migrációs Szolgálat rendelete alapján a kedvezményezett országok állampolgárai különleges eljárásban szerezhetnek ukrán állampolgárságot, amennyiben bizonyítják, hogy aktívan részt vettek Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében. A kihagyás különösen annak fényében meglepő, hogy Magyarország befogadta a legtöbb ukrán menekültet lakosságarányosan az EU tagállamai közül, és jelentős humanitárius segélyprogramokat működtet.
A magyar-ukrán kapcsolatok jövőjét tekintve ez a döntés további akadályokat gördíthet a kétoldalú párbeszéd elé. Miközben Európa nagy része az ukrán euro-atlanti integrációt sürgeti, Magyarország következetesen a nemzeti kisebbségek védelmét és a szuverenitás tiszteletben tartását helyezi előtérbe – olyan keresztény-konzervatív értékeket, amelyek mentén valódi és kölcsönösen előnyös partnerség épülhetne a két szomszédos ország között.
