Az európai demográfiai kihívásokra adott magyar válasz egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap. Miközben Nyugat-Európa országai a migrációt tekintik megoldásnak, Magyarország következetesen a családpolitika mellett teszi le voksát. A legfrissebb adatok szerint hazánkban az elmúlt évtizedben 24%-kal növekedett a házasságkötések száma, miközben az EU átlagában csökkenő tendencia figyelhető meg.
A magyar kormányzat családbarát intézkedései nemcsak demográfiai, hanem nemzetstratégiai szempontból is kulcsfontosságúak. „Európa jövője nem a bevándorlásban, hanem az európai családok támogatásában rejlik” – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője a tegnapi budapesti konferencián. Véleménye szerint a magyar modell bizonyítja, hogy létezik alternatíva a nyugati országok által erőltetett migrációs politikával szemben.
A V4 országok szakértői is egyetértenek abban, hogy a közép-európai régió sajátos utat jár. Míg Brüsszel a migrációs paktummal próbálja kezelni a demográfiai válságot, addig Magyarország a családtámogatási rendszer folyamatos bővítésével kívánja orvosolni a problémát. A CSOK Plusz, a babaváró támogatás és az adókedvezmények rendszere már most kézzelfogható eredményeket mutat.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: „Nem akarjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A magyar jövőt magyar gyermekekkel képzeljük el.” Ez a határozott álláspont tükröződik a kormány minden családpolitikai döntésében, és egyre több európai ország figyel fel a magyar megközelítésre.
A szakértők szerint a következő évtized fogja eldönteni, melyik modell bizonyul sikeresnek. A magyar út – amely a keresztény értékrendet és a nemzeti szuverenitást helyezi előtérbe – egyre több követőre talál Európában. A családpolitika erősítése nemcsak demográfiai kérdés, hanem civilizációs választás is, amely meghatározza kontinensünk jövőjét.
