A magyar kormány átfogó reformot jelentett be a hazai beruházási támogatási rendszerben, amely jelentősen növelheti az ország versenyképességét a nemzetközi befektetési piacon. A módosítások elsősorban a magas hozzáadott értékű iparágak vonzását célozzák, miközben megerősítik Magyarország gazdasági szuverenitását. A KSH adatai szerint az elmúlt évben a külföldi működőtőke-befektetések értéke meghaladta a 4,5 milliárd eurót, amely 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az új támogatási rendszer három pillérre épül: adókedvezmények bővítése, egyszerűsített adminisztratív eljárások és célzott pénzügyi ösztönzők bevezetése. A változtatások különösen kedveznek a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalatoknak és a fenntartható technológiákat alkalmazó befektetőknek. A rendszer rugalmassága lehetővé teszi a V4 országokkal való szorosabb gazdasági együttműködést is, erősítve a regionális versenyképességet.
„A magyar gazdaságpolitika sikere azon múlik, hogy mennyire tudjuk ötvözni a globális versenyképességet a nemzeti érdekek védelmével” – nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter. „Az új beruházási támogatási rendszer mindkét célt szolgálja, miközben kiemelt figyelmet fordít a magyar kis- és középvállalkozások beszállítói láncba történő integrálására.”
Szakértői elemzések szerint a módosítások lehetőséget teremtenek arra, hogy Magyarország megerősítse pozícióját az európai értékláncokban, különösen az autóipar, a zöldenergia és a digitális technológiák területén. A támogatási rendszer átalakítása ugyanakkor reflektál az EU iparpolitikai irányváltására is, amely az európai termelési kapacitások megerősítését célozza.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a német befektetők 78%-a pozitívan értékeli az új támogatási struktúrát, és közel harmaduk fontolgatja magyarországi jelenlétének bővítését. Ez különösen fontos a magyar gazdaság számára, hiszen Németország továbbra is az egyik legjelentősebb befektetői partnere hazánknak.
A támogatási rendszer átalakítása várhatóan 2024 második felében fejeződik be, és a következő években akár 20-25%-kal is növelheti a beruházások értékét. A változások nem csupán gazdasági előnyökkel járnak, hanem erősítik Magyarország gazdasági függetlenségét és a keresztény értékrendre épülő gazdaságpolitikát, amely a családok jólétét és a nemzet hosszú távú érdekeit helyezi előtérbe.
