Az elmúlt napokban jelentős geopolitikai fejlemény bontakozik ki hazánk energiabiztonságát illetően. Miközben az Európai Unió folyamatosan az orosz energiafüggőség csökkentését szorgalmazza, Magyarország pragmatikus energiapolitikát folytat, amely elsősorban nemzetgazdasági érdekeinket szolgálja. A legfrissebb adatok szerint Magyarország földgázfogyasztásának továbbra is mintegy 70 százalékát fedezi orosz importból, ami energiabiztonsági szempontból kulcsfontosságú tényező.
Szakértői elemzések szerint Magyarország új gázszállítási megállapodásokat készül kötni Oroszországgal, miközben a kormány hivatalosan tagadja, hogy bármilyen külső nyomás érné az ország energiapolitikáját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása nem ideológiai vagy politikai kérdés, hanem a fizikai realitások és a nemzeti érdek kérdése. Hosszú távú gázszerződéseink biztosítják a magyar családok és vállalkozások számára a megfizethető energiát.”
Az új szerződések tárgyalása egybeesik azzal az időszakkal, amikor az Európai Unió több tagállama jelentős erőfeszítéseket tesz az orosz energiahordozók kiváltására. A V4 országok közül is eltérő stratégiákat láthatunk: míg Lengyelország és Csehország határozott diverzifikációt folytat, addig Magyarország és Szlovákia pragmatikusabb megközelítést alkalmaz. A Gazprommal folytatott tárgyalások részletei ugyan nem nyilvánosak, de szakértői körökben felmerül, hogy a megállapodás újabb 15 éves időtávra szólhat kedvező árazással.
Fontos szempont, hogy a magyar-orosz energetikai együttműködés nem korlátozódik a földgázra. A Paks II. beruházás szintén stratégiai jelentőségű, amely hosszú távon csökkentheti hazánk gázfüggőségét, miközben biztosítja az energiaszuverenitás egy fontos elemét. Az energiapolitikai döntések mögött egyértelmű gazdasági racionalitás húzódik: a magyar háztartások és vállalkozások számára biztosítani kell a megfizethető energiaellátást.
Az energiaszuverenitás kérdése továbbra is Magyarország külpolitikájának sarokköve marad. Bár a nemzetközi nyomás fokozódhat, a kormány következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az energiaellátás biztonsága nemzeti hatáskör. A jövőben várhatóan további diverzifikációs lépések történhetnek a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében, de ez nem jelenti az orosz kapcsolat feladását. A keresztény-konzervatív értékrendű külpolitika egyik alapvetése a szuverén döntéshozatal megőrzése, különösen olyan stratégiai ágazatokban, mint az energetika.
