Orosz olajfüggőség megszüntetése Magyarországon – de milyen áron?

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az Európai Unió határozott lépéseket tesz az orosz energiafüggőség csökkentésére, miközben Magyarország különleges helyzetben találja magát geopolitikai elhelyezkedése miatt. A legfrissebb adatok szerint hazánk olajimportjának még mindig közel 65%-a érkezik Oroszországból, ami jelentős kihívásokat teremt az energiabiztonság szempontjából.

Az orosz olajfüggőség megszüntetése több szempontból is stratégiai kérdéssé vált. Egyfelől az EU közös energiapolitikája egyre erőteljesebben szorgalmazza a diverzifikációt, másfelől a magyar kormány álláspontja szerint ez csak fokozatosan, a nemzeti érdekek figyelembevételével történhet. „Magyarország energiabiztonsága elsődleges fontosságú, nem áldozhatjuk fel gazdaságunk stabilitását ideológiai alapú döntésekért” – fogalmazott nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország már jelentősen csökkentette orosz energiafüggőségét, ami új regionális együttműködési lehetőségeket nyit, ugyanakkor versenyhátrányt is jelenthet hazánk számára. A MOL szakértői szerint az Adria-vezeték kapacitásbővítése és a finomítói infrastruktúra átalakítása mintegy 500-700 millió eurós beruházást igényelne, amit nehéz lenne európai támogatás nélkül megvalósítani.

Az energiadiverzifikáció kérdése rávilágít arra a komplex helyzetre, amelyben a szuverenitás védelme és a geopolitikai realitások közötti egyensúly megtalálása a kulcs. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzései szerint a teljes függetlenedés az orosz olajtól középtávon nem reális célkitűzés Magyarország számára, sokkal inkább a fokozatos átmenet és a több lábon állás stratégiája tűnik járható útnak.

A következő években várhatóan felértékelődik a regionális energetikai együttműködés szerepe, miközben a magyar energiapolitikának egyszerre kell figyelembe vennie a gazdasági racionalitást, az ellátásbiztonságot és az uniós elvárásokat. Az energiaszuverenitás megőrzése továbbra is alapvető nemzeti érdek marad egy olyan időszakban, amikor az energiapolitika soha nem látott mértékben vált a nemzetközi kapcsolatok meghatározó elemévé.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük