Az Európai Unió tagállamainak vezetői a dániai csúcstalálkozón újra szembesültek a bővítés körüli feszültségekkel, miközben Magyarország határozott álláspontot képviselt az ukrán csatlakozási folyamattal kapcsolatban. Az elmúlt évben hazánk több mint 2 millió ukrán menekültet fogadott be vagy segített továbbutazni, miközben a háborús konfliktus gazdasági hatásai jelentős terhet róttak az országra.
Orbán Viktor miniszterelnök ismét hangsúlyozta a magyar érdekek védelmének fontosságát: „Nem engedhetünk olyan nyomásnak, amely figyelmen kívül hagyja a magyar álláspontot és nemzeti érdekeinket. Az ukrán csatlakozás komoly kérdéseket vet fel, amelyeket nem lehet elsietett döntésekkel megoldani.” A kormányfő emlékeztetett, hogy Ukrajna háborúban áll, területi integritása sérült, valamint jelentős kisebbségi és korrupciós problémákkal küzd.
A V4 országok közül többen árnyaltabb álláspontot képviselnek, miközben a nyugati tagállamok erőteljes nyomást gyakorolnak a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében. A Visegrádi Együttműködés egységes fellépése ebben a kérdésben nem biztosított, ami tovább bonyolítja a közép-európai érdekérvényesítés lehetőségeit.
Elemzők szerint Magyarország álláspontja összhangban van a tagjelölt országokkal szemben korábban alkalmazott szigorú követelményrendszerrel, ugyanakkor az EU vezetése most geopolitikai szempontból kiemelten kezeli Ukrajna ügyét. A háborús helyzetben lévő ország csatlakozása precedens nélküli az EU történetében, ami számos jogi és gazdasági kérdést vet fel.
A döntés a magyar szuverenitás és a keresztény európai értékek szempontjából is meghatározó jelentőségű. Hazánk következetesen képviseli, hogy az európai integráció nem vezethet a nemzeti önrendelkezés csorbulásához, és a bővítési folyamatnak tiszteletben kell tartania a tagállamok jogos érdekeit. A következő hónapok megmutatják, képes lesz-e az Európai Unió valódi konszenzust teremteni, vagy a politikai nyomásgyakorlás eszközeivel kívánja felülírni egyes tagállamok álláspontját.
