Az európai határvédelem jelentős átalakuláson megy keresztül, amely közvetlenül érinti a magyar állampolgárok utazási szokásait is. A 2024 őszén bevezetésre kerülő új Határregisztrációs Rendszer (EES) alapjaiban változtatja meg a schengeni térségbe történő belépés folyamatát. A statisztikák szerint évente több mint 300 millió nem EU-állampolgár lépi át a schengeni határokat, akik mostantól biometrikus adataik rögzítésével szembesülnek.
Az új rendszer keretében minden schengeni övezetbe belépő harmadik országbeli állampolgárnak, beleértve a vízummentes országok utazóit is, digitális ujjlenyomatot és arcképet kell adnia. Ez vonatkozik a brit, amerikai, kanadai, szerb, illetve más, EU-n kívüli országok állampolgáraira is. A rendszer automatikusan számítja majd a schengeni övezetben töltött napok számát, így pontosan nyomon követhető lesz a megengedett 90 napos tartózkodási idő betartása.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban hangsúlyozta: „Magyarország számára kiemelten fontos a schengeni határok védelme, miközben fenn kell tartanunk a magyar állampolgárok szabad mozgásának jogát.” A szakértők szerint az új rendszer hatékonyabban szűrheti ki a túltartózkodókat és a biztonsági kockázatot jelentő személyeket, ugyanakkor jelentősen lelassíthatja a határátlépést, különösen a bevezetés első időszakában.
A magyar állampolgárokat közvetlenül nem érinti az ujjlenyomat- és arcképrögzítés, de számolniuk kell a határátkelőhelyeken várható hosszabb várakozási idővel. A határőrségi források szerint a schengeni külső határokon, például a szerb-magyar vagy az ukrán-magyar határszakaszokon jelentős torlódások alakulhatnak ki. Az Európai Bizottság szerint a rendszer bevezetése elengedhetetlen lépés az európai biztonság megerősítésében, miközben a V4 országok közösen szorgalmazzák a hatékony és gyors határellenőrzést.
A szakértők azt javasolják, hogy az utazók tájékozódjanak előre a várható várakozási időkről, és lehetőség szerint tervezzék át utazásaikat a csúcsidőszakokon kívülre. Magyarország nemzeti érdeke, hogy miközben teljesíti a schengeni követelményeket, megőrizze határai átjárhatóságát a magyar állampolgárok számára, és fenntartsa a jószomszédi kapcsolatokat a környező nem EU-tagállamokkal is.