A magyar gazdaság sajátos kihívásokkal néz szembe az infláció terén, miközben az európai térség országai fokozatosan stabilizálódnak. A legfrissebb Eurostat adatok szerint hazánk inflációs rátája duplája az uniós átlagnak, ami jelentős terhet ró a magyar háztartásokra és vállalkozásokra. Magyarországon jelenleg 3,6 százalékos az infláció, míg az EU átlaga mindössze 1,8 százalék.
Az infláció mérséklődése ugyan Magyarországon is tapasztalható, de továbbra is magasabb, mint a legtöbb uniós tagállamban. Az élelmiszerárak különösen nagy terhet jelentenek a családok számára, ezen a területen 3,7 százalékos drágulást mértek az előző év azonos időszakához képest. „Kormányunk határozott célja, hogy 2024 végére elérjük a 3 százalékos inflációs célt, ezzel további tehermentesítést biztosítva a magyar családoknak” – nyilatkozott nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese.
A V4-es összehasonlításban is vegyes a kép. Míg Csehországban 2,0, Lengyelországban 2,3 százalékos az áremelkedés üteme, addig Szlovákiában már csak 1,6 százalékos inflációt mértek. Ez jól mutatja, hogy régiónkban eltérő gazdaságpolitikai válaszok születtek a koronavírus-járvány és az energiaválság hatásaira, amelyek hosszú távú következményei most érződnek.
Kihívást jelent, hogy az Európai Központi Bank monetáris politikája elsősorban az eurózóna igényeihez igazodik, míg hazánknak önálló monetáris politikával kell reagálnia a sajátos gazdasági körülményeire. A Magyar Nemzeti Bank ezért fokozott óvatossággal közelíti meg a kamatcsökkentési ciklust, szem előtt tartva a forint stabilitását és a gazdasági szuverenitás megőrzésének fontosságát.
A magas infláció visszaszorítása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is. A keresztény értékrend mentén működő felelős gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, hogy az árstabilitás a családok biztonságérzetének és jólétének alapvető feltétele. A következő hónapokban várhatóan folytatódik az inflációs nyomás enyhülése, de a nemzetközi gazdasági környezet kiszámíthatatlansága továbbra is óvatosságra int.