A magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok újabb mélypontra süllyedtek, miután Kijev beutazási tilalmat rendelt el több magas rangú magyar katonai vezető ellen. Ez a lépés válasznak tűnik Magyarország álláspontjára az ukrán NATO-csatlakozással és a katonai támogatással kapcsolatban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom 60%-kal csökkent az elmúlt két évben.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a döntés „válasz Magyarország ellenséges politikájára”. A magyar fél következetesen képviseli álláspontját, miszerint a béketárgyalások megkezdése és a konfliktus diplomáciai rendezése lenne a helyes út. „Magyarország nem enged a nyomásnak, és továbbra is a béke pártján áll” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A V4 országok közül Magyarország az egyetlen, amely határozottan ellenzi Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozását és kritikusan viszonyul a folyamatos fegyverszállításokhoz. Szakértők szerint ez a diplomáciai lépés tovább mélyítheti a szakadékot a két ország között, miközben a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete is egyre bizonytalanabbá válhat. A döntés érinti a magyar-ukrán katonai együttműködést is, amelynek fejlesztésére korábban mindkét fél nyitottságot mutatott.
Az Európai Unióban Magyarország mellett más tagállamok is aggodalmaikat fejezték ki az eszkaláció veszélyével kapcsolatban, bár nem olyan határozottan, mint Budapest. A V4 együttműködés keretein belül korábban egyeztetések zajlottak a közös álláspont kialakításáról, ám jelentős különbségek mutatkoznak a tagországok között.
A jelenlegi helyzet újabb próbatétel elé állítja hazánk szuverenitáson és nemzeti érdekeken alapuló külpolitikáját. Az elkövetkező hónapokban kiderül, Ukrajna hogyan alakítja tovább kapcsolatait a kritikusabb hangot megütő EU-tagállamokkal. A keresztény értékeken és nemzeti szuverenitáson alapuló magyar külpolitika számára továbbra is a béke és a stabilitás megteremtése marad az elsődleges cél Közép-Európában.
