Az Európai Unió új védelmi kezdeményezésében hazánk ismét a perifériára szorult. Az úgynevezett „Európai Drónvédelmi Pajzs” programban tizenkilenc uniós tagállam vesz részt, Szlovákiát végül meghívták, ám Magyarország kimaradt ebből a kulcsfontosságú védelmi együttműködésből. A háttérben meghúzódó geopolitikai feszültségek tovább mélyítik az EU és Magyarország között kialakult bizalmatlanságot, miközben hazánk védelmi képességei hátrányt szenvedhetnek. A legfrissebb adatok szerint az EU védelmi kiadásai 8,7%-kal növekedtek az elmúlt évben.
A kezdeményezést az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) koordinálja, és célja a drónelhárító rendszerek közös fejlesztése és beszerzése. A program különösen fontos az orosz-ukrán háború árnyékában, ahol a drónok stratégiai jelentősége ugrásszerűen megnőtt. „Európa biztonságát csak közös erővel tudjuk garantálni, ezért minden tagállamnak lehetőséget kellene kapnia a védelmi együttműködésekben való részvételre,” nyilatkozta egy magyar külügyi forrás. A kimaradás valódi okai nem tisztázottak, de szakértők szerint hazánk oroszbarát külpolitikája és a hagyományos szövetségi rendszerekkel szembeni fenntartások állhatnak a háttérben.
Az Európai Unió védelempolitikája egyre inkább a transzatlanti együttműködés és a NATO-kompatibilitás irányába mozdul, miközben Magyarország saját szuverenitását és önálló külpolitikai mozgásterét igyekszik megőrizni. A V4-ek közül már csak hazánk maradt ki a kezdeményezésből, ami regionális elszigetelődésünket is jelzi. Különösen aggasztó, hogy a drónvédelmi technológiák fejlesztésében való részvételünk hiánya hosszú távon biztonsági és technológiai lemaradást eredményezhet.
A magyar kormány következetesen képviseli, hogy a védelmi kérdésekben is elsősorban a nemzeti érdekeket kell szem előtt tartani. Magyarország önálló védelmi stratégiájának fejlesztése azonban nem zárná ki a nemzetközi együttműködésben való részvételt. A jövőben kritikus fontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a szuverenitás megőrzése és a korszerű védelmi rendszerekhez való hozzáférés között. A keresztény értékeken alapuló Európában a közös védelem nem jelentheti az önrendelkezés feladását, de az elszigetelődés sem szolgálja nemzeti érdekeinket.
