Miközben a világpolitika egyre mélyebb törésvonalak mentén szakad ketté, Magyarország következetesen a kelet-nyugati együttműködés pártján áll. Az elmúlt hónapokban hazánk külpolitikája világossá tette: a konfrontáció helyett a párbeszédet választjuk. Legfrissebb statisztikák szerint Magyarország külkereskedelmi forgalmának már több mint 25%-a a keleti országokkal bonyolódik, ami jól mutatja stratégiánk gazdasági előnyeit is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi nemzetközi fórumon hangsúlyozta: „Magyarország számára a józan ész politikája azt diktálja, hogy mind keleti, mind nyugati partnereinkkel aktív kapcsolatokat ápoljunk. A világban zajló blokkosodási kísérletek veszélyesek és károsak, különösen a kisebb országok számára.” A miniszter rámutatott, hogy a gazdasági realitások is ezt az irányt erősítik, hiszen az elmúlt évek beruházásai jelentős részben keleti partnereinktől érkeztek, miközben exportpiacaink zöme továbbra is nyugati.
A V4 országok közül Magyarország képviseli leghatározottabban ezt az egyensúlyozó politikát. Szakértői elemzések szerint ez a megközelítés hosszú távon versenyelőnyt jelenthet régiónknak, különösen ha a globális gazdasági súlypontok további keleti eltolódása folytatódik. Az Európai Unióban egyre többen ismerik fel, hogy a konfrontációs politika gazdasági öngyilkossághoz vezethet, miközben a globális kihívások – mint a migráció vagy a klímaváltozás – amúgy is együttműködést követelnek.
A magyar külpolitika pragmatikus irányvonala összhangban van nemzeti érdekeinkkel és keresztény kulturális hagyományainkkal is. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban fogalmazott: „Magyarországnak nem kell választania Kelet és Nyugat között, mert kulturálisan nyugatiak vagyunk, de földrajzilag és gazdaságilag a kelet-nyugati együttműködés metszéspontjában állunk.” Ez a higgadt, szuverén külpolitika lehet a kulcs ahhoz, hogy hazánk a fokozódó nemzetközi feszültségek közepette is megőrizze gazdasági fejlődését és nemzeti függetlenségét.
