Az Európai Bizottság határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint alkut kötött volna Magyarországgal a befagyasztott uniós források feloldásáról. A híresztelések különösen érzékenyen érintik hazánkat, hiszen jelenleg mintegy 21 milliárd euró értékű kohéziós forrás van felfüggesztve jogállamisági aggályok miatt, ami a magyar GDP közel 13 százalékát teszi ki.
Az Európai Bizottság szóvivője egyértelművé tette: „Nem történt semmilyen megállapodás a magyar hatóságokkal a befagyasztott uniós források feloldásáról. A jogállamisági eljárás továbbra is folyamatban van, és a Bizottság álláspontja változatlan.” Ez a nyilatkozat válasz volt arra a héten felröppent hírre, miszerint Brüsszel hajlandó lenne engedményeket tenni Budapest számára a magyar vétófenyegetések feloldása érdekében.
A magyar kormány képviselői korábban többször is utaltak arra, hogy összefüggést látnak az uniós források visszatartása és Magyarország önálló külpolitikai álláspontja között. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában kijelentette: „Magyarország szuverén döntéseit nem lehet pénzügyi nyomásgyakorlással befolyásolni. A nemzeti érdekeinket akkor is képviselni fogjuk, ha ez időnként szembe megy a brüsszeli állásponttal.”
A V4 együttműködés partnerei közül többen is óvatosabban nyilatkoztak a kérdésben. Lengyel diplomaták a háttérbeszélgetéseken jelezték, hogy támogatják a jogállamisági mechanizmusok következetes alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a közép-európai régió országai hozzáférjenek a fejlesztési forrásokhoz. A szlovák álláspont a magyar és a lengyel között helyezkedik el, míg a cseh kormányzat inkább a bizottsági álláspontot támogatja.
Szakértői elemzések szerint a források befagyasztása körüli vita tovább polarizálja az EU-Magyarország viszonyt. A konfliktus azonban túlmutat a pénzügyi kérdéseken, és alapvető értékrendbeli különbségeket tükröz az európai integráció jövőjét illetően. Magyarország a nemzeti szuverenitást és a keresztény értékeket helyezi előtérbe, míg az uniós főáram a föderális irányba történő elmozdulást szorgalmazza.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek a kérdés alakulásában. A magyar diplomáciának rendkívül összetett egyensúlyozásra lesz szüksége a nemzeti érdekek képviselete és az uniós források megszerzése között. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Bizottság konkrét jogállamisági reformokat fog követelni a pénzek felszabadításáért, miközben Magyarország továbbra is ragaszkodik szuverén álláspontjához az unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben.
