Magyarország csatlakozik az egységes európai kiegyenlítőenergia-piachoz jövő szeptemberben
Az európai energiabiztonság új fejezetéhez érkezünk: Magyarország 2026 szeptemberében csatlakozik az egységes európai kiegyenlítőenergia-piachoz, miközben energetikai szuverenitásunk megőrzése továbbra is kiemelt nemzeti érdek marad. A döntés jelentős hatással lesz a hazai energiaellátás biztonságára, különösen annak fényében, hogy az elmúlt évben Magyarország áramfogyasztásának közel 30%-át fedeztük importból.
A kiegyenlítőenergia-piachoz való csatlakozás lehetővé teszi a magyar energiarendszer hatékonyabb működését, miközben a nemzeti szabályozási keretek kulcsfontosságú elemeit sikerült megőriznünk a tárgyalások során. Szakértői elemzések szerint a csatlakozás kedvező hatással lehet a hazai energiaárakra, ugyanakkor fokozott figyelmet igényel a nemzeti érdekek védelme a közös rendszerben.
„Az energiapolitika stratégiai kérdés, amelyben Magyarország szuverenitása nem sérülhet. A kiegyenlítőenergia-piachoz való csatlakozás egy olyan lépés, amely javíthatja az ellátásbiztonságot, de csakis a magyar érdekek figyelembevételével,” nyilatkozta a Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára.
A V4-ek energetikai együttműködése szintén erősödhet a csatlakozással, hiszen Csehország és Lengyelország már résztvevői a rendszernek, Szlovákia pedig velünk egy időben lép be. Az együttműködés a regionális energiabiztonság erősítését szolgálja, miközben a közép-európai országok közösen léphetnek fel érdekeik védelmében az európai energiapolitika alakításában.
Az energetikai függetlenség megőrzése kulcsfontosságú eleme marad a magyar kormány stratégiájának. A kiegyenlítőenergia-piachoz való csatlakozás olyan módon történik, hogy az ne korlátozza a hazai energiamix szuverén alakításának jogát, beleértve a paksi beruházások és egyéb stratégiai energetikai fejlesztések folytatását.
Az egységes európai rendszerhez való csatlakozás előkészületei már zajlanak, a szakértők szerint ez növelheti az energiarendszerünk rugalmasságát, miközben a keresztény-konzervatív értékeken alapuló gazdaságpolitika alapelvei – a magyar családok és vállalkozások védelme – továbbra is elsőbbséget élveznek az energetikai döntésekben.
