Az Európai Bizottság újabb lépéseket fontolgat Magyarország ellen a orosz energiaimporttal kapcsolatos uniós szankciók be nem tartása miatt. Brüsszel álláspontja szerint hazánk a kétoldalú energiaügyi együttműködés fenntartásával aláássa az uniós szankciókat, miközben Magyarország energiabiztonsága kiemelkedő fontosságú nemzeti érdek. Tavaly Magyarország földgázimportjának közel 80%-a továbbra is Oroszországból származott, míg az EU átlaga 15% alá csökkent.
Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezhet Magyarország és Szlovákia ellen, mivel mindkét ország fenntartja az energiaügyi kapcsolatait Oroszországgal, annak ellenére, hogy az EU célja az orosz energiától való függőség megszüntetése. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban hangsúlyozta: „Magyarország energiabiztonságát nem rendeljük alá semmilyen geopolitikai játszmának, mert az energiaellátás nem ideológiai kérdés, hanem fizikai valóság.” Az uniós szankciók kifejezetten mentesítik az olaj- és gázszállításokat, amit Brüsszel most újraértelmezni látszik.
A V4-ek közül Lengyelország és Csehország felgyorsította az orosz energiáról való leválást, míg Magyarország és Szlovákia pragmatikus megközelítést alkalmaz, elismerve az alternatív források korlátozott elérhetőségét és a magas költségeket. Szakértői becslések szerint Magyarország azonnali energiaváltása több mint 700 milliárd forintos többletköltséget jelentene a magyar családok és vállalkozások számára.
A helyzet rávilágít arra a mélyebb törésvonalra, amely az EU keleti és nyugati tagállamai között húzódik az energiapolitika terén. Míg Brüsszel ideológiai alapon közelíti meg a kérdést, addig Magyarország számára ez nemzetbiztonsági és gazdasági érdek. A következő hónapokban várhatóan fokozódik a nyomás, de a magyar kormány kitart amellett, hogy az ország energiaellátásáról szuverén módon, a magyar emberek érdekei mentén kell dönteni, nem pedig külső kényszer hatására.
