Az Európai Bizottság jelentős stratégiai fordulatot tett Magyarország felé, miután közel 10 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást terveznek feloldani hazánk számára. Ez az összeg a magyar GDP mintegy 6%-át teszi ki, ami komoly hatással lehet a hazai gazdasági kilátásokra egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági növekedése lelassult.
A döntés hátterében az Ukrajna támogatásáról szóló decemberi uniós csúcstalálkozó áll, ahol Magyarország várhatóan vétójogával élné. Brüsszel láthatóan anyagi ösztönzőkkel próbálja jobb belátásra bírni a magyar kormányt, ami jól mutatja a nemzeti szuverenitás és az uniós érdekek közötti feszültséget. „Magyarország nem fog engedni a zsarolásnak, a nemzeti érdekek védelme számunkra mindennél fontosabb,” nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a kérdéssel kapcsolatban.
Az Európai Bizottság források szerint elismerő értékelést adott Magyarország igazságügyi reformjairól, ami lehetővé teszi egyes források feloldását. Ugyanakkor a forrásnyitás mögött egyértelműen politikai szándék húzódik. Tüzes Marcell, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője szerint: „Ez tipikus példája annak, amikor az EU gazdasági eszközöket használ politikai célok elérésére, ami aláássa a tagállami szuverenitást.„
A decemberi csúcstalálkozón eldőlhet, hogy Magyarország képes-e megvédeni nemzeti álláspontját, vagy enged a pénzügyi nyomásnak. Mindez jól példázza azt a dilemmát, amellyel a keresztény-konzervatív értékeket képviselő kormányok szembesülnek az európai integrációs folyamatban: miként őrizhetik meg önállóságukat egy olyan rendszerben, amely egyre több hatalmat koncentrál Brüsszelben.
