Magyarország fővárosának gazdasági helyzete kritikus pontra jutott. A legfrissebb pénzügyi jelentések szerint Budapest fizetésképtelenség szélén táncol, miközben a kormány és a főváros vezetése közötti feszültség tovább mélyíti a válságot. A Magyar Államkincstár adatai szerint a főváros adósságállománya az elmúlt két évben 23%-kal növekedett.
Szakértői elemzések rámutatnak, hogy a jelenlegi pénzügyi krízis több tényező együttes hatásának eredménye. Egyfelől a Covid-járvány utóhatásai, másfelől az energiaárak emelkedése és a fővárosi beruházások elhalasztása mind hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához. „Budapest költségvetési egyensúlya veszélyben van, ami közvetlen hatással lehet a közszolgáltatások minőségére és fenntarthatóságára” – nyilatkozta Dr. Kovács Péter közgazdász, a Költségvetési Tanács korábbi tagja.
A főváros vezetése szerint a kormányzati elvonások jelentős része a probléma gyökere. „A szolidaritási adó és az iparűzési adó jelentős részének elvonása lehetetlenné teszi a kiegyensúlyozott gazdálkodást” – hangsúlyozta a főpolgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján. Ezzel szemben kormányzati források a felelőtlen gazdálkodást és a politikai motivációjú döntéseket említik a válság okaként.
A kialakult helyzetben veszélybe kerülhetnek az alapvető közszolgáltatások. Szakértők szerint a tömegközlekedés fenntartása, a köztisztasági feladatok ellátása és a szociális szolgáltatások működtetése is kérdésessé válhat, amennyiben nem születik gyors megoldás a finanszírozási problémákra.
A pénzügyi válság megoldására több forgatókönyv is körvonalazódik. Az egyik lehetőség a kormányzattal való megállapodás a főváros finanszírozásáról, a másik út pedig a kiadások drasztikus csökkentése és bizonyos szolgáltatások átszervezése. Elemzők szerint azonban bármelyik út is valósul meg, a budapestiek mindenképpen érezni fogják a változások hatását a mindennapokban.
A fővárosi pénzügyi válság megoldása nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, amely meghatározhatja Budapest jövőjét a következő években.
