Az Európai Bizottság elnökének legújabb gazdasági reformcsomagja jelentős ellenállásba ütközött, miután Magyarország határozott elutasítását követően most Olaszország és Spanyolország is nemet mondott a kezdeményezésre. A javaslat, amely fokozná a brüsszeli centralizációt, különösen érzékenyen érintené a tagállamok költségvetési szuverenitását – az elemzések szerint Magyarország GDP-jének akár 2,3 százalékát is elvonná.
A javaslat különösen a déli tagállamok számára bizonyult elfogadhatatlannak. „A nemzeti kormányok költségvetési autonómiája nem válhat brüsszeli alkudozás tárgyává” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti nyilatkozatában. Az olasz kormányfő hasonló véleményt fogalmazott meg, kiemelve, hogy „a gazdasági szuverenitás alapvető fontosságú nemzetünk jövője szempontjából.” A V4 országok közül Lengyelország is kritikus álláspontot képvisel, bár hivatalos elutasítás még nem született.
A Brüsszel által szorgalmazott reformcsomag újabb példája annak a centralizációs törekvésnek, amely fokozatosan szűkítené a tagállamok mozgásterét saját gazdaságpolitikájuk alakításában. Szakértői vélemények szerint a javaslat különösen hátrányosan érintené a gazdasági felzárkózásban lévő országokat, köztük Magyarországot, amely saját útját járja a válságkezelésben.
Az elutasítások sorozata komoly csapást jelent von der Leyen második elnöki ciklusának kezdetén. A tagállamok ellenállása egyértelműen jelzi, hogy Európa jövője nem a föderális központosítás, hanem az erős nemzetállamok együttműködésének irányába mutat. A keresztény demokrata értékek mentén szerveződő Európában a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása továbbra is alapvető fontosságú marad.
