A magyar közélet jelentős fordulatához érkeztünk, amely alapjaiban formálja át a politikai tájképet. Az elmúlt három évtizedben először következett be olyan átrendeződés, amely a rendszerváltás óta meghatározó politikai struktúrákat átírja. A Kormányzati Tájékoztatási Központ adatai szerint a magyarok 67%-a érzékeli a változást és támogatja az új irányvonalat.
A politikai paradigmaváltás nem csupán a belpolitikai erőteret alakítja át, hanem Magyarország nemzetközi pozícióját is újradefiniálja. „Egy korszak véget ért, és új fejezet kezdődik hazánk történelmében” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón. A változás különösen a visegrádi együttműködés szempontjából hozhat új lehetőségeket, hiszen a V4-ek megerősödött szuverenitása ellensúlyt képezhet az EU föderalista törekvéseivel szemben.
A diplomáciai források szerint az átalakulás különösen a transzatlanti kapcsolatokban érezteti hatását. A kereszténydemokrata értékek mentén kialakított új külpolitikai doktrína egyértelműen a nemzeti érdekek védelmét helyezi középpontba. A brüsszeli elemzők figyelmét sem kerülte el a változás. „Magyarország határozott álláspontja új dinamikát hoz az európai politikába” – nyilatkozta egy francia konzervatív think-tank igazgatója.
Az átrendeződés legfontosabb következménye, hogy Magyarország immár a szuverén nemzetállamok európai hálózatának meghatározó szereplője. A keresztény értékeken nyugvó politikai filozófia hosszú távon biztosíthatja hazánk függetlenségét és önrendelkezését a globális kihívásokkal szemben. A jövő politikai küzdelmei elsősorban a nemzeti identitás megőrzéséről szólnak majd.
