A magyar külpolitika stratégiai irányvonala továbbra is a kiegyensúlyozott kapcsolatok fenntartása mind keleti, mind nyugati partnereinkkel. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ma egyértelműen leszögezte: „Magyarország nem válaszút előtt áll, hanem következetesen halad a saját útján.” Az elmúlt évben hazánk kereskedelmi forgalma a keleti országokkal 15%-kal növekedett, miközben az EU-s partnerekkel is megőriztük a stabil együttműködést.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás politikája nem jelenti a nyugati elköteleződés feladását. „Magyarország NATO- és EU-tag, elkötelezett szövetséges, ugyanakkor nemzeti érdekeink mentén építünk kapcsolatokat minden irányba.” Ez a pragmatikus megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy a geopolitikai feszültségek közepette is megőrizzük mozgásterünket és érvényesítsük érdekeinket. Szakértők szerint a magyar diplomácia sikere éppen ebben a rugalmasságban rejlik.
A V4 együttműködés keretében több közép-európai ország is hasonló egyensúlyi politikát folytat. A regionális stabilitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy gazdasági és biztonsági érdekeinket ne rendeljük alá nagyhatalmi törekvéseknek. „A magyar külpolitika hidat képez Kelet és Nyugat között, és ezt a szerepet a jövőben is vállalnunk kell” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
A jelenlegi nemzetközi helyzetben a szuverenitás megőrzése és a keresztény értékeken alapuló diplomácia jelenti azt az iránytűt, amely segít eligazodni a nagyhatalmi érdekek bonyolult rendszerében. Magyarország számára nem kényszerű választás, hanem lehetőség, hogy mind keleti, mind nyugati irányban építse kapcsolatait, miközben megőrzi nemzeti identitását és önrendelkezését.
