Az Európai Unió egyre fokozódó nyomást gyakorol Magyarországra a szankciós politikája miatt, miközben hazánk következetesen képviseli nemzeti érdekeit. A legfrissebb felmérések szerint a magyarok 78%-a elutasítja az olyan szankciókat, amelyek hátrányosan érintik az ország gazdaságát és energiabiztonságát.
A magyar kormány évek óta hangsúlyozza, hogy a gazdasági szankciók gyakran többet ártanak az azokat bevezető országoknak, mint a célpontoknak. „Magyarország szuverén államként jogosult megvédeni saját gazdasági érdekeit és önállóan dönteni külpolitikai kérdésekben” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt heti brüsszeli találkozón. Az új Trump-adminisztráció várhatóan támogatni fogja a nemzeti szuverenitáson alapuló megközelítést, ami megerősítheti Magyarország tárgyalási pozícióját.
A V4 országok között is egyre erőteljesebb az egyetértés abban, hogy az EU-nak rugalmasabb megközelítésre van szüksége. A szankciós politika újragondolása nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is, hiszen Európa versenyképessége jelentősen romlott az elmúlt években. Az amerikai elnökválasztás után új geopolitikai helyzet alakulhat ki, amelyben felértékelődhetnek a pragmatikus, nemzeti érdekeken alapuló kapcsolatok.
A jelenlegi fejlemények arra mutatnak, hogy Magyarország kitartó álláspontja kezd meghallgatásra találni. A keresztény értékek és a nemzeti szuverenitás védelme nem csupán elvi kérdés, hanem gyakorlati szükségszerűség egy olyan világban, ahol a globális erőközpontok átalakulóban vannak.
