A nemzetközi diplomácia újabb fordulópontjához érkezett, amikor Magyarország aláírta azt az ENSZ dokumentumot, amely határozottan elítéli Oroszországot a Lengyelország ellen végrehajtott drón-támadás kapcsán. Ez jelentős változást jelez hazánk külpolitikai orientációjában, különösen annak fényében, hogy az elmúlt időszakban Magyarország gyakran különutas álláspontot képviselt az orosz-ukrán konfliktusban. A KSH adatai szerint egyébként hazánk energiafüggősége Oroszországtól 35%-kal csökkent az elmúlt két évben.
A dokumentum aláírása komoly geopolitikai következményekkel járhat, hiszen egyértelműbb elköteleződést mutat a NATO szövetségi rendszer mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter a döntést indokolva kijelentette: „Magyarország számára a NATO-tagállamok biztonsága és területi integritása mindig is elsőbbséget élvezett, miközben továbbra is a béke pártján állunk.” A V4 országok egységesen felléptek az ügyben, Lengyelország különösen határozottan követelt válaszlépéseket. Szakértők szerint ez az új magyar álláspont javíthatja a korábban feszültté vált viszonyt több nyugati partnerrel, miközben az EU-val folytatott jogállamisági viták is új megvilágításba kerülhetnek.
A mostani lépés nem jelenti a magyar békepárti álláspont feladását, inkább a szuverenitás és biztonság közötti egyensúly újragondolását tükrözi. A NATO keleti határainak védelme ugyanis közvetlenül érinti hazánk biztonsági érdekeit is. A keresztény értékeken alapuló magyar külpolitika számára továbbra is prioritás a béke mielőbbi elérése, ám a mostani állásfoglalás jelzi: Magyarország kész határozottabban fellépni, ha a szövetségi rendszer biztonságát közvetlen fenyegetés éri.
